Kardió edzéssel a szív egészségéért és a karcsúságért

Aki rendszeresen sportol, pontosan tudja, hogy mennyire fontos a kardió edzés. Vagy mégsem? Hajlamosak vagyunk ellustálkodni, esetleg teljesen kihagyni az edzéstervből? Ne tegyük! Szakértőnktől megtudhatja, miért olyan fontos a kardiózás!

Forrás: Diéta és Fitnesz2020. 11. 18. 8:40
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kardió edzés nemcsak a zsírégetést segíti, hanem a szív- és érrendszer egészségéhez is elengedhetetlen. Dr. Leé Sarolta, a Geomedical Egészségügyi Központ kardiológusával végigvesszük a kardió edzés jótékony hatásait – írja a diétaésfitnesz.hu.

Fotó: Pexels

MI A KARDIÓ EDZÉS?

A kardiózás egy tág fogalom: minden sportot ide értünk, melynek során érdemi pulzusszám-emelkedés érhető el. Adott életkorban a szervezet által rövid ideig még panaszmentesen tolerálható maximális pulzusszám a 220 mínusz életkor képlettel számítható ki. A különböző pulzustartományok ismerete nélkülözhetetlen feltétele a hatékony edzéstervek kialakításának. A kedvtelésből végzett, mérsékelt intenzitású mozgások többsége a zsírégető tartományban van, mely a maximális pulzusszám 60-70 százaléka. A következő tartományt nevezzük aerob tartománynak (maximális pulzusszám 70-80 százaléka), az ebben végzett sportolás magas intenzitásúnak minősül, és előrehaladottabb edzettséget feltételez.

ELŐZZÜK MEG A BETEGSÉGEKET!

Alapvetően a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a mozgás az egyik legfontosabb dolog. A hétköznapokban leggyakrabban és legkönnyebben elérhető kardió mozgásformák a futás, a kerékpározás, az úszás, az intenzív gyaloglás és a túrázás. Ezek a sportok pulzusszám-növekedéssel járnak.

– Ahhoz, hogy a megnövekedett vérellátást a szív biztosítani tudja, alapvetően a szív elernyedésekor a bal kamrának a térfogata (ún. végdiasztolés térfogat) növekszik meg. Ennek hatására a következő szívösszehúzódásnál kipumpált vérmennyiség is nagyobb lesz. Hosszú távon ez azt eredményezi, hogy ugyanannyi szívösszehúzódással a szív lényegesen több vért tud keringetni a szervezetben, ezáltal eljuttatni az izmokhoz, ami a sport szempontjából fontos – mondja dr. Leé Sarolta. Ez eredményezi azt az előnyös hatást is, hogy a nyugalmi pulzusszám ezen sportok végzése esetén lényegesen lecsökken. – Ezért van a sportolóknak néha meglepően alacsony pulzusszámuk, hiszen az ő edzett szívük sokkal kevesebb összehúzódással tudja ugyanazt a vérmennyiséget keringetni egységnyi idő alatt – magyarázza a doktornő. A kedvező hatás hosszú távon úgy érvényesül, hogy a percenkénti kevesebb szívösszehúzódás az évtizedek során „kevesebb” munkát hárít a szív- és érrendszerre.

NÖVELJÜK A TELJESÍTMÉNYT!

Rendszeres kardió testmozgással az edzés közbeni maximális pulzusszámot is hatékonyan lehet csökkenteni, tehát egyre alacsonyabb pulzusszámmal lehet ugyanazokat az intenzitású edzéseket hozni. Ezáltal érzi úgy a sportoló, hogy egyre kevésbé fárad el az adott teljesítménytől.

– Picit itt a kalóriaégetés ellen dolgozunk, hiszen minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb pulzussal érjük el ugyanazt a terhelési szintet, és annál többet kell terhelnünk magunkat, hogy a zsírégető, illetve aerob pulzustartományt elérjük. Ilyen módon az edzés nem tud megállni egy adott ponton, hanem mindig feszegetni kell a határokon ahhoz, hogy az edzésnek az intenzitását, optimális hatásait kihasználjuk. A rendszeresen sportolók ezt érzik, és mindig egy kicsivel növelik a mozgás időtartamát és intenzitását – mondja a doktornő. A megfelelően összeállított edzésprogram és táplálkozás mellett a testösszetétel átalakul.

Az izomzat is épül, és a vázizomzat alapanyagcseréje is lényegesen nagyobb lesz. Ezáltal pedig a nyugalmi kalóriaégetés is eredményesebb.

KEDVEZŐ HATÁSOK

Az összes kardió mozgás igen kedvező hatással van a zsíranyagcserére és a szénhidrát-háztartásra. A megnövekedett vázizomzat nagyobb mennyiségben és hatékonysággal veszi fel a vérből a glükózt. Emellett csökken az LDL („rossz”) koleszterin szintje, és nő a HDL, azaz a „jó” koleszterin szintje. Alapvetően ezeken az anyagcserehatásokon keresztül hosszú távon az érrendszer egészségét rendkívül pozitívan befolyásolja a kardió edzés.

– Bizonyított, hogy a különböző daganatos betegségek kialakulásának esélyét is csökkenti, továbbá, hogy segít a stressz kezelésben, a mentális egészség megőrzésében, amely önmagában a kardiovaszkuláris betegségek egyik rizikófaktora – teszi hozzá Leé doktornő.

FŐ A FOKOZATOSSÁG!

Közhelynek tűnik, de igaz: a mozgást sosem késő elkezdeni. A WHO ajánlása a 18-64 év közötti korosztály számára hetente min. 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, 5×30 perc bontásban, de nincs olyan, hogy kevés – a nagyon kevés is több, mint a semmi! Az edzéstervet érdemes átgondoltan, akár szakember segítségével elkészíteni. Figyelni kell arra, hogy fokozatosan emeljük a terhelést, hiszen az edzettségi szinthez nem passzoló edzésterv sérülésekhez és kudarcélményhez vezet. Ellenben egy jól felépített edzésprogrammal gyorsan jönnek a sikerek, a pozitív visszacsatolásoknak köszönhetően pedig könnyebben feszegethetjük tovább a határainkat.

TÚLSÚLLYAL CSAK ÓVATOSAN!

A kardió mozgásformákat jelentős súlyfelesleggel igen óvatosan ajánlott elkezdeni. A futás például kifejezetten veszélyes lehet, hiszen az ízületeket komoly megterhelés éri. Ilyen esetben inkább könnyű sétával, kerékpározással, úszással érdemes indítani, és ha sikerül a testsúlyt csökkenteni, akkor lehet intenzív gyaloglásra váltani, majd egy-egy rövid szakaszon futást beiktatni.

MIRE FIGYELJEN, AKI FUTNI SZERETNE?

– Általános ökölszabályként elmondhatjuk, hogy ha nincs ismert belgyógyászati betegség, akkor negyven év alatt bárki nyugodtan elkezdhet futni – mondja dr. Leé Sarolta. Negyven éves kor felett érdemes legalább évente egyszer felkeresni a háziorvost vagy üzemorvost, ellenőriztetni a vérnyomást, EKG-t csináltatni. Ha van ismert betegség, akkor sem lehet gond a mozgás.

– A jól kezelt betegségekkel lehet sportolni: beállított cukor-, magas vérnyomás betegséggel, de akár koszorúér betegséggel, sőt, szívinfarktus után is szoktuk javasolni a rendszeres fizikai aktivitást. Ilyenkor a terhelési kapacitás felmérése kontrollált körülmények között történik.

Sok esetben pont a betegség hívja fel a figyelmet arra, hogy komoly életmódváltás szükséges, de sajnos még ilyen esetekben is nehéz meggyőzni a betegeket arról, hogy lépni kell.

SZÜLŐI MINTA ÉS TECHNIKAI SEGÍTSÉG

A sportos, aktív élethez elengedhetetlen a megfelelő szülői minta, amit közös programokkal lehet erősíteni. Alapvetően már gyermekkorban fontos beépíteni a mozgást a mindennapokba: ekkor, ezzel kezdődik a sportolás rutinná válása.

Örök kifogás az időhiány: a gyerek, a család és a munka mellett nehezen fér bele egy edzés.

– Legyünk leleményesek, és használjunk ki minden lehetőséget a mozgásra! – tanácsolja a doktornő. – Igenis számítanak az apró tettek is! Lépcsőzzünk liftezés helyett, szálljunk le hamarabb a buszról és gyalogoljunk, ha tehetjük, menjünk mindenhová kerékpárral!

HASZNOS TIPPEK A DOKTORNŐTŐL A RENDSZERES TESTMOZGÁSHOZ

  • Ne hivatkozzunk időhiányra! Magas intenzitású intervaledzéssel akár már 20-25 perc alatt teljesíthetünk egy hatékony edzést.
  • A mozgás és az étrendváltás hosszú távú és tudatos döntés legyen. Csak így beszélhetünk valódi életmódváltásról.
  • A rendszeres testmozgás nem elég. Az edzés mellett valóban picit „szabadabban” ehetünk, de az étkezésünket is meg kell reformálni a hatékonyság érdekében. 70 százalékban az étkezésünk, 30 százalékban a mozgás határozza meg, hogy elinduljon a testsúlycsökkenés, illetve ez az arány szükséges az ideális testsúly megőrzéséhez is.
  • Kerüljük a szélsőségeket! Nem kell éhezni, túlhajtani magunkat. Ha kell, kérjük dietetikus és személyi edző segítségét!
  • A KARDIOLÓGUS IS EMBER

    „Orvosként tisztában voltam vele, hogy gyermekeim megszületése után az életmódom nem volt kifejezetten szívbarát… Én is a jól ismert kifogással nyugtattam magam: a gyerekek és a munka mellett nincs elég énidőm. A második szakvizsgámra készülve azonban az otthoni tanulás pszichésen nagyon megviselt, szükségem volt valamire, ami a napok egyhangúságát megtöri. Ezért a lakásban tornázni kezdtem, ami kezdetben elsősorban pszichés kapaszkodót jelentett, majd a rendszerességnek köszönhetően kedvező változásokat hozott a testsúly és a külalak tekintetében is. Fokozatosan növeltem az intenzitást, majd mikor megfelelőnek éreztem kardió szempontból az edzettségem, új kihívás után néztem. Mivel soha nem szerettem futni, ezért következőnek ebben a sportban terveztem elhagyni a komfortzónámat – vajon mennyit bírok majd, bírom-e egyáltalán? Az első futásom meglepően könnyű és élvezetes volt: 4 kilométert kocogtam végig. Ez nagyon nagy sikerélményt jelentett! Innentől kezdve tudatosan edzettem: kicsit mindig növeltem a távot és a tempót. Nekem a Margit-sziget körbefutása egyelőre tökéletes kikapcsolódás, hiszen egy szigetkör pont ideális napi rutin kilométerben, időben.”

    A teljes cikket elolvashatja a Diéta és Fitnesz oldalán.

    Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

    Google News
    A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.