időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

Kardió edzéssel a szív egészségéért és a karcsúságért

Forrás: Diéta és Fitnesz
2020.11.18. 08:40
Kardió edzéssel a szív egészségéért és a karcsúságért

Aki rendszeresen sportol, pontosan tudja, hogy mennyire fontos a kardió edzés. Vagy mégsem? Hajlamosak vagyunk ellustálkodni, esetleg teljesen kihagyni az edzéstervből? Ne tegyük! Szakértőnktől megtudhatja, miért olyan fontos a kardiózás!

A kardió edzés nemcsak a zsírégetést segíti, hanem a szív- és érrendszer egészségéhez is elengedhetetlen. Dr. Leé Sarolta, a Geomedical Egészségügyi Központ kardiológusával végigvesszük a kardió edzés jótékony hatásait – írja a diétaésfitnesz.hu.

Fotó: Pexels

MI A KARDIÓ EDZÉS?

A kardiózás egy tág fogalom: minden sportot ide értünk, melynek során érdemi pulzusszám-emelkedés érhető el. Adott életkorban a szervezet által rövid ideig még panaszmentesen tolerálható maximális pulzusszám a 220 mínusz életkor képlettel számítható ki. A különböző pulzustartományok ismerete nélkülözhetetlen feltétele a hatékony edzéstervek kialakításának. A kedvtelésből végzett, mérsékelt intenzitású mozgások többsége a zsírégető tartományban van, mely a maximális pulzusszám 60-70 százaléka. A következő tartományt nevezzük aerob tartománynak (maximális pulzusszám 70-80 százaléka), az ebben végzett sportolás magas intenzitásúnak minősül, és előrehaladottabb edzettséget feltételez.

ELŐZZÜK MEG A BETEGSÉGEKET!

Alapvetően a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a mozgás az egyik legfontosabb dolog. A hétköznapokban leggyakrabban és legkönnyebben elérhető kardió mozgásformák a futás, a kerékpározás, az úszás, az intenzív gyaloglás és a túrázás. Ezek a sportok pulzusszám-növekedéssel járnak.

– Ahhoz, hogy a megnövekedett vérellátást a szív biztosítani tudja, alapvetően a szív elernyedésekor a bal kamrának a térfogata (ún. végdiasztolés térfogat) növekszik meg. Ennek hatására a következő szívösszehúzódásnál kipumpált vérmennyiség is nagyobb lesz. Hosszú távon ez azt eredményezi, hogy ugyanannyi szívösszehúzódással a szív lényegesen több vért tud keringetni a szervezetben, ezáltal eljuttatni az izmokhoz, ami a sport szempontjából fontos – mondja dr. Leé Sarolta. Ez eredményezi azt az előnyös hatást is, hogy a nyugalmi pulzusszám ezen sportok végzése esetén lényegesen lecsökken. – Ezért van a sportolóknak néha meglepően alacsony pulzusszámuk, hiszen az ő edzett szívük sokkal kevesebb összehúzódással tudja ugyanazt a vérmennyiséget keringetni egységnyi idő alatt – magyarázza a doktornő. A kedvező hatás hosszú távon úgy érvényesül, hogy a percenkénti kevesebb szívösszehúzódás az évtizedek során „kevesebb” munkát hárít a szív- és érrendszerre.

NÖVELJÜK A TELJESÍTMÉNYT!

Rendszeres kardió testmozgással az edzés közbeni maximális pulzusszámot is hatékonyan lehet csökkenteni, tehát egyre alacsonyabb pulzusszámmal lehet ugyanazokat az intenzitású edzéseket hozni. Ezáltal érzi úgy a sportoló, hogy egyre kevésbé fárad el az adott teljesítménytől.

– Picit itt a kalóriaégetés ellen dolgozunk, hiszen minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb pulzussal érjük el ugyanazt a terhelési szintet, és annál többet kell terhelnünk magunkat, hogy a zsírégető, illetve aerob pulzustartományt elérjük. Ilyen módon az edzés nem tud megállni egy adott ponton, hanem mindig feszegetni kell a határokon ahhoz, hogy az edzésnek az intenzitását, optimális hatásait kihasználjuk. A rendszeresen sportolók ezt érzik, és mindig egy kicsivel növelik a mozgás időtartamát és intenzitását – mondja a doktornő. A megfelelően összeállított edzésprogram és táplálkozás mellett a testösszetétel átalakul.

Az izomzat is épül, és a vázizomzat alapanyagcseréje is lényegesen nagyobb lesz. Ezáltal pedig a nyugalmi kalóriaégetés is eredményesebb.

KEDVEZŐ HATÁSOK

Az összes kardió mozgás igen kedvező hatással van a zsíranyagcserére és a szénhidrát-háztartásra. A megnövekedett vázizomzat nagyobb mennyiségben és hatékonysággal veszi fel a vérből a glükózt. Emellett csökken az LDL („rossz”) koleszterin szintje, és nő a HDL, azaz a „jó” koleszterin szintje. Alapvetően ezeken az anyagcserehatásokon keresztül hosszú távon az érrendszer egészségét rendkívül pozitívan befolyásolja a kardió edzés.

– Bizonyított, hogy a különböző daganatos betegségek kialakulásának esélyét is csökkenti, továbbá, hogy segít a stressz kezelésben, a mentális egészség megőrzésében, amely önmagában a kardiovaszkuláris betegségek egyik rizikófaktora – teszi hozzá Leé doktornő.

FŐ A FOKOZATOSSÁG!

Közhelynek tűnik, de igaz: a mozgást sosem késő elkezdeni. A WHO ajánlása a 18-64 év közötti korosztály számára hetente min. 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, 5×30 perc bontásban, de nincs olyan, hogy kevés – a nagyon kevés is több, mint a semmi! Az edzéstervet érdemes átgondoltan, akár szakember segítségével elkészíteni. Figyelni kell arra, hogy fokozatosan emeljük a terhelést, hiszen az edzettségi szinthez nem passzoló edzésterv sérülésekhez és kudarcélményhez vezet. Ellenben egy jól felépített edzésprogrammal gyorsan jönnek a sikerek, a pozitív visszacsatolásoknak köszönhetően pedig könnyebben feszegethetjük tovább a határainkat.

TÚLSÚLLYAL CSAK ÓVATOSAN!

A kardió mozgásformákat jelentős súlyfelesleggel igen óvatosan ajánlott elkezdeni. A futás például kifejezetten veszélyes lehet, hiszen az ízületeket komoly megterhelés éri. Ilyen esetben inkább könnyű sétával, kerékpározással, úszással érdemes indítani, és ha sikerül a testsúlyt csökkenteni, akkor lehet intenzív gyaloglásra váltani, majd egy-egy rövid szakaszon futást beiktatni.

MIRE FIGYELJEN, AKI FUTNI SZERETNE?

– Általános ökölszabályként elmondhatjuk, hogy ha nincs ismert belgyógyászati betegség, akkor negyven év alatt bárki nyugodtan elkezdhet futni – mondja dr. Leé Sarolta. Negyven éves kor felett érdemes legalább évente egyszer felkeresni a háziorvost vagy üzemorvost, ellenőriztetni a vérnyomást, EKG-t csináltatni. Ha van ismert betegség, akkor sem lehet gond a mozgás.

– A jól kezelt betegségekkel lehet sportolni: beállított cukor-, magas vérnyomás betegséggel, de akár koszorúér betegséggel, sőt, szívinfarktus után is szoktuk javasolni a rendszeres fizikai aktivitást. Ilyenkor a terhelési kapacitás felmérése kontrollált körülmények között történik.

Sok esetben pont a betegség hívja fel a figyelmet arra, hogy komoly életmódváltás szükséges, de sajnos még ilyen esetekben is nehéz meggyőzni a betegeket arról, hogy lépni kell.

SZÜLŐI MINTA ÉS TECHNIKAI SEGÍTSÉG

A sportos, aktív élethez elengedhetetlen a megfelelő szülői minta, amit közös programokkal lehet erősíteni. Alapvetően már gyermekkorban fontos beépíteni a mozgást a mindennapokba: ekkor, ezzel kezdődik a sportolás rutinná válása.

Örök kifogás az időhiány: a gyerek, a család és a munka mellett nehezen fér bele egy edzés.

– Legyünk leleményesek, és használjunk ki minden lehetőséget a mozgásra! – tanácsolja a doktornő. – Igenis számítanak az apró tettek is! Lépcsőzzünk liftezés helyett, szálljunk le hamarabb a buszról és gyalogoljunk, ha tehetjük, menjünk mindenhová kerékpárral!

HASZNOS TIPPEK A DOKTORNŐTŐL A RENDSZERES TESTMOZGÁSHOZ

  • Ne hivatkozzunk időhiányra! Magas intenzitású intervaledzéssel akár már 20-25 perc alatt teljesíthetünk egy hatékony edzést.
  • A mozgás és az étrendváltás hosszú távú és tudatos döntés legyen. Csak így beszélhetünk valódi életmódváltásról.
  • A rendszeres testmozgás nem elég. Az edzés mellett valóban picit „szabadabban” ehetünk, de az étkezésünket is meg kell reformálni a hatékonyság érdekében. 70 százalékban az étkezésünk, 30 százalékban a mozgás határozza meg, hogy elinduljon a testsúlycsökkenés, illetve ez az arány szükséges az ideális testsúly megőrzéséhez is.
  • Kerüljük a szélsőségeket! Nem kell éhezni, túlhajtani magunkat. Ha kell, kérjük dietetikus és személyi edző segítségét!
  • A KARDIOLÓGUS IS EMBER

    „Orvosként tisztában voltam vele, hogy gyermekeim megszületése után az életmódom nem volt kifejezetten szívbarát… Én is a jól ismert kifogással nyugtattam magam: a gyerekek és a munka mellett nincs elég énidőm. A második szakvizsgámra készülve azonban az otthoni tanulás pszichésen nagyon megviselt, szükségem volt valamire, ami a napok egyhangúságát megtöri. Ezért a lakásban tornázni kezdtem, ami kezdetben elsősorban pszichés kapaszkodót jelentett, majd a rendszerességnek köszönhetően kedvező változásokat hozott a testsúly és a külalak tekintetében is. Fokozatosan növeltem az intenzitást, majd mikor megfelelőnek éreztem kardió szempontból az edzettségem, új kihívás után néztem. Mivel soha nem szerettem futni, ezért következőnek ebben a sportban terveztem elhagyni a komfortzónámat – vajon mennyit bírok majd, bírom-e egyáltalán? Az első futásom meglepően könnyű és élvezetes volt: 4 kilométert kocogtam végig. Ez nagyon nagy sikerélményt jelentett! Innentől kezdve tudatosan edzettem: kicsit mindig növeltem a távot és a tempót. Nekem a Margit-sziget körbefutása egyelőre tökéletes kikapcsolódás, hiszen egy szigetkör pont ideális napi rutin kilométerben, időben.”

    A teljes cikket elolvashatja a Diéta és Fitnesz oldalán.

    Hírlevél feliratkozás
    Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.