Karácsonyi morzsaparti újragondolva, hogy semmi se menjen kárba

Karácsony előtt zsong a ház, mindenki a karácsonyi menü tervezésével és elkészítésével foglalkozik. Sül a pulyka, irdaljuk a halat, közben keverjük a krémet a desszerthez, és még a krumplit is meg kell pucolni a körethez. Így kerül végül többféle hús, köret, desszert és megannyi finomság a karácsonyi asztalra – írja az Origó.

Forrás: Pexels

Ha elszámoljuk az adagokat, könnyen lehet, hogy ránk marad a sok fogás. Karácsony másnapján még nincs is vele baj, egy morzsaparti rendezése után,

meghívjuk megint a családot és elfogyasztjuk a maradékok egy részét.

Még a rákövetkezendő nap is jólesik a töltött pulyka meg a baconbe tekert tarja, de a harmadik napon már kezdjük unni az órákig sütött karácsonyi menünket. Mit tegyünk, hogy ne menjen kárba? Hogy ne kelljen kidobni a maradékot?

A karácsonyi menü újrahasznosítása

Amit le lehet fagyasztani, bátran fagyasszuk le. Nálunk karácsonykor a töltött káposzta szinte kötelező fogás, viszont a nagy része a fagyasztóban köt ki. Jól fog jönni majd egyszer, amikor nem lesz se időnk, se energiánk főzni.

A leves is könnyen lefagyasztható. porciózzuk műanyag, fagyasztható edényekbe, és mehet a fagyasztóba.

A sült húst újragondolhatjuk, lehet belőle húspástétom, fasírt, de akár rakottas is. Sőt, szuper ötlet apróra vágni, majd pékáruba csomagolni és úgy megsütni.

A kép illusztráció Fotó: Pexels

A sült krumpliból és a megmaradt krumplipüréből is készíthetünk rakott egytálételt. Sőt, ez utóbbiból akár krumplipalacsinta vagy krumplipogácsa is lehet.

A megmaradt kenyérből készíthetünk zsemlemorzsát vagy kenyérpudingot.

Ha sok a maradék mézeskalács, már a gyerekeknek sem kell, süthetünk belőle édes kenyeret vagy készíthetünk a felhasználásával trüffelt, keksztekercset és parfét is.

A rizsből lehet rakott kelkáposzta, a kalácsból kalácspuding vagy újragondolt aranygaluska.

Pörkölt volt a főétel? Nagyszerű! Egy könnyű egytálétel ebben az esetben is szóba jöhet. Ha tésztával ettük, mehet egy jénai tálba, rétegezve, a tetejére sajt, egy kis extra fűszer és máris süthetjük. De akár hortobágyi húsos palacsintát is készíthetünk belőle.

Még a bejgli is a nyakunkon maradt? Főzzünk hozzá pudingot, bontsunk fel egy meggybefőttet és a rétegező technikával süssük össze. Így kapunk egy teljesen új fogást. De akár sodót is készíthetünk hozzá, tálalhatjuk azzal.

Ha túl sok zsemlét vettünk, azt se hagyjuk kárba menni. Isteni töltött zsömlét készíthetünk belőle!

Mi legyen a rántott hússal? Kockázzuk fel, vágjunk hozzá paprikát, uborkát, paradicsomot, sajtot, és már kész is a saláta! Még egy jó fokhagymás öntet a tetejére, és voilá!

A töltött csirke vagy más töltött húsok felvágva lehetnek szendvicsek feltétjei egy reggelinél. De akár a házi pizza tetejére is kerülhetnek.

Főtt zöldség volt a köret? Már tehetjük is fel a zöldséges vadas mártást!

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Karácsonyi lakomák után: nyelvi finomságok

Finom lakomákon, de legalábbis étkezéseken vannak túl az emberfia nyelvének ízlelőbimbói az ünnepek idején. A cím leírása közben azonban édes anyanyelvünk finomságaira gondoltunk. Az e téren elkövetett vétségek nem mérhetők össze a mázsás súlyú helyesírási hibákkal, szólástévesztésekkel, de azért jó, ha ügyelünk rájuk. Ráadásul beszédünk/írásunk nemcsak szebb, hanem pontosabb is lesz. S ez utóbbi manapság fontosabb az eddigieknél, hiszen annyi minden zavar bennünket egymás megértésében.

Itt vannak mindjárt az ilyenkor esedékes újévi számvetések. Az egyikben azt olvastam, hogy „Felejthetetlen év volt 2020.” Ráadásul még igaza is van, valóban nehezen (ha egyáltalán) lesz elfelejthető a Covid–19 éve. De akinek van füle a hallásra, érzi, hogy itt valahogy sántít a közlés. Felejthetetlennek általában pozitív dogokat szoktunk nevezni. Felejthetetlen az első szerelmünk, az első csókunk, et cetera. „Felejthetetlen 1919.” (már megint az a fránya 19-es szám!) hangzott az átkosban készült film címe. És a filmátvételi bizottság sem a Lenin fiúk vérengzéseire, Szamuelly akasztásaira gondolt, hanem az akkor dicsőített Tanácsköztársaságra. S ahogyan 2006 szemkilövető napjaira sem mondjuk, hogy felejthetetlenek voltak. Bár igaz: nem felejthetők.

Tovább