A lassú választ gyakran hazugságnak hisszük

Már egy 2 másodperces vonakodás is elegendő, hogy ne őszintének hasson a válasz.

Akik viszonylag lassabban válaszolnak egy-egy kérdésre, nagyobb valószínűséggel hiszi hazugnak a környezetük Forrás: Pixabay

A lassú választ gyakran hazugságnak hisszük – állapította meg egy francia kutatás.

Eszerint azokat, akik viszonylag lassabban válaszolnak egy-egy kérdésre, nagyobb valószínűséggel hiszi hazugnak a környezetük. A szakértők eredményeiket a Journal of Personality and Social Psychology című tudományos lapban mutatták be.

A tudósok szerint a jelenség ismeretének a rendőrségi kihallgatások vagy a bírósági eljárások során is döntő jelentősége lehet. „Az emberek őszinteségének felmérése a szociális interakciók mindenütt jelenvaló és fontos része. Kutatásunk kimutatta, hogy a reakció gyorsasága fontos kiindulópont, amely alapján következtetéseket vonhatunk le mások őszinteségére vonatkozóan” – mondta Ignazio Ziano, a Grenoble École de Management pszichológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Akik viszonylag lassabban válaszolnak egy-egy kérdésre, nagyobb valószínűséggel hiszi hazugnak a környezetük
Fotó: Pixabay

Ziano és Deming Wang pszichológus, a szingapúri James Cook Egyetem munkatársa egy sor kísérletet végzett el több mint 7500 amerikai, brit és francia résztvevővel. Hangrészleteket hallgattak meg, videókat néztek meg, vagy jelentést olvastak egy személyről, aki egy egyszerű kérdésre válaszol – például, hogy ízlik-e a barátja által sütött sütemény, vagy hogy ő lopta-e el a pénzt a munkahelyén.

Minden jelenetben változott a válaszadás reakcióideje, a résztvevők pedig egy skálán értékelték a válaszadó őszinteségét. Mind a 14 kísérletben kevésbé őszintének tartották azokat a válaszokat, amelyek vonakodva érkeztek, függetlenül a kérdéstől.

Már egy 2 másodperces vonakodás is elegendő, hogy ne őszintének hasson a válasz.

Nem zavarja meg a rendszeres kávéfogyasztók alvását a koffein

Nem zavarja meg a rendszeres kávéfogyasztók alvását a koffein egy új, fiatalokkal végzett kutatás szerint. A stimulálószer azonban csökkenti a szürkeállomány, tehát az idegsejtek térfogatát az agyban.

A Bázeli Egyetem vezette svájci-osztrák kutatócsoport projektjében húsz fiatal, egészséges ember vett részt, akik rendszeres kávéfogyasztók. A vizsgálatban tíz napon keresztül naponta kétszer koffeintablettákat vettek be, a következő tíz napban placebót.

Alváslaborban végzett agyhullám-mérésekkel megállapították, hogy a résztvevők mindkét időszakban ugyanolyan mélyen aludtak – jelentették a szakértők a Cerebral Cortex című tudományos lapban.

Tovább...