– Szárnyalt, dinamikus pályán mozgott 2019-ben a hazai idegenforgalom, amely mintegy 1000 milliárd forinttal járult hozzá közvetlenül a magyar gazdasághoz. Kitűnő eredmények jellemezték önöket is, így a kiemelkedő vendégforgalom mellett több jelentős fejlesztést megvalósítottak a szállodákban. Aztán egy csapásra mindennek vége szakadt a turizmus területén is, amikor a koronavírus-járvány miatt tavaly tavasszal be kellett zárni. Miként fogadták az új helyzetet a dolgozókkal együtt?
– A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, 2019 pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt. Ennek a további növekedésére számított az ágazat 2020-ban, ez nullázódott le egyik pillanatról a másikra. Ahogy a Danubius Hotels vezérigazgatója fogalmazott: „versenyautóval teljes sebességgel haladsz, majd hirtelen előtted terem egy fal”. A márciusi első hullámban a váratlanság mellett a krízis gyorsaságát lehetett tapasztalni, miközben még azt tanulmányoztuk, miként reagálnak a koronavírussal már érintett európai országokban. Napokkal később Magyarországon is kiderült, hogy visszafordíthatatlanul súlyossá vált a helyzet. Ugyanazt tudtuk tenni, amit a többi válságnál: minden költséget azonnal felülvizsgálni, megszüntetni, elhalasztani. Ráadásul mindezt most sokkal gyorsabban kellett megtenni. Ebben az segített, hogy igazgatóként extra kihívásokat éltem már meg, rengeteg alkalmazkodással a 2011-es kinevezésem óta, ahol hasonló kreativitásra és gyors reagálásra volt szükség.
– Mihez fogtak ezután? Mi lett a személyzettel?
– A szállodalánc számára a minél több munkahely megmentése volt a fő cél. A cégszintű, kényszerű üzemszünet alatt, áprilisban és májusban a romló nemzetközi helyzetben egyértelművé vált, hogy Budapest nyitása még várat magára. Amit biztosnak láttunk, az a belföldi kereslet. Erre támaszkodhattunk. Éppen ezért alakult úgy a 2020-as nyári szezonban, hogy az akkor már hónapok óta nem dolgozó, elsősorban a cégen belüli, fővárosi kollégákból toboroztuk a füredi szállodák személyzetét.