Keresik a jövő magyar űrhajósait: ezeknek a feltételeknek kell megfelelni!

A válogatás 2021 májusától 2022 októberéig tart. Szakemberek várják a jövő potenciális űrhajósjelöltjeinek jelentkezését, dokumentumait.

A jövő űrhajósait kereseik Ferencz Orsolya miniszteri biztos vezetésével Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A válogatás 2021 májusától 2022 októberéig tart. Szakemberek várják a jövő potenciális űrhajósjelöltek jelentkezését, dokumentumait – írja a Ripost7.

Űrhajósnak lenni kihívást, különleges életutat jelent mind a mai napig, és a jövőben induló programoknak köszönhetően, remélhetőleg egyre több magyar is lesz közöttük. A különböző programok előkészületeiről is nyilatkozott a Ripost7-nek Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

A jövő űrhajósait kereseik Ferencz Orsolya miniszteri biztos vezetésével
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Magyarország 2005 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (European Space Agency, ESA), és a 2019-ben jelentősen megemelt befizetéseknek köszönhetően hazánk kutatói, mérnökei a korábbinál nagyobb arányban vehetnek részt egyebek mellett az ESA Hold felé irányuló programjaiban.

Ferencz Orsolya példaként megemlítette, hogy magyar kutatók is részt vesznek a Föld és Hold közötti kommunikációt szolgáló Lunar Pathfinder fedélzeti elektronikai egységének fejlesztésében és gyártásában. A Lunar Gateway – a majdani Hold körüli űrállomás – sugárzás mérési egységeit pedig az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Energiatudományi Kutatóközpontja fejleszti.

„Azt lehet mondani, hogy Magyarország 1946 óta, tehát 75 éve vesz részt aktívan az emberiség űrtevékenységében, amikor a világon másodikként sikerült Bay Zoltánnak és kutatótársainak megmérnie a Hold és a Föld közötti távolságot radarral. Ha nem szólt volna közbe a háború, a magyar mérnökök elsők lettek volna a világon.

Az elmúlt 75 év alatt folyamatosan aktívan vettünk részt a különféle nemzetközi kísérletekben. Száznál is jóval több olyan egységet fejlesztettünk, ami hibátlanul működött az űrbeli körülmények között. Büszkék lehetünk arra is, hogy az úgynevezett zsebműholdak, piko műholdak egy egész működő flottáját sikerült a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökeinek felbocsátania az űrbe” – mondja a miniszteri biztos, aki arról is szólt, hogy az Európai Űrügynökség 11 év után újra toborozni kezdett asztronautákat, amire hazánkból is lehet jelentkezni.

„Űrhajósnak lenni kihívást jelent mind a mai napig. Rendkívüli dologról van szó, egy egészen különleges életutat jelent, tehát azok az emberek – és remélem minél több magyar lesz közöttük –, akik eljuthatnak a világűrbe, onnantól kezdve annak a néhány százas elitklubnak lesznek a tagjai a nyolc milliárdnyi emberből, akik egyáltalán feljutottak a világűrbe. Alig több mint 500 ember mondhatja ezt el magáról. Nem csak fizikai, hanem szellemileg is rendkívüli terhelést jelent a világűr körülményei között dolgozni, kutatni, viszont ahhoz, hogy sikereket tudjunk elérni robotok és az automaták által végrehajtott küldetéseken túl, az emberi jelenlétnek is bizony sokszor fontos szerepe van” – mondja Ferencz Orsolya.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.