Az UNESCO adatai szerint a világ felnőtt lakosságának 16 százaléka, azaz összesen 774 millió ember még mindig nem tud írni-olvasni. A Föld össznépességéhez viszonyítva ez az arányszám folyamatosan csökken, viszont a népesség növekedése miatt abszolút értékben egyre több ember nem rendelkezik ezekkel az alapképességekkel. Ráadásul az analfabéta felnőttek eloszlása is aránytalan, hisz a többségük Dél- és Nyugat-Ázsiában, valamint Afrika szubszaharai részén él.

Hazánkban és a hasonlóan fejlett országokban egyáltalán nem jellemző az elsődleges analfabetizmus, tehát az a helyzet, amikor az illető nem tanult meg se írni, se olvasni.
Szintén alig találni a mai Magyarországon olyan embert, aki másodlagos analfabéta, tehát megtanult ugyan írni és olvasni, de már elfelejtette, mert semmire sem használja az írás-olvasási képességét. A kutatók szerint a hazánkhoz hasonlóan fejlett országokban az analfabetizmus általános felszámolásához hozzájárul az internet, a digitális kultúra terjedése is, hiszen az internethasználathoz feltétlenül szükséges az írás-olvasástudás. A becslések szerint a magyarországi analfabéták aránya mindössze egy százalék körül van.

Az analfabetizmus magyarországi visszaszorulása több évszázados folyamat eredménye. A középkori társadalmunk remekül működött általános írás-olvasástudás nélkül, akkoriban főként csak az uralkodó udvarában és az egyházi központokban volt különösen fontos az írás és olvasás képessége és alkalmazása. A nagy áttörést először a reformáció és a könyvnyomtatás hozta.
Az első, magyar nyelvről szóló nyomtatott ortographia, azaz helyesírás Dévai Bíró Mátyás (1500 körül–1545) Ortographia Vngarica című munkája. Ez 1538-ban jelenhetett meg, de a legrégebbi kiadása 1549-ből maradt fenn. Az első nyelvtanról szóló nyomtatott munkák mind foglalkoztak a magyar nyelvű írásbeliséggel, helyesírással. Dévai Bíró Mátyás kis füzete a bevezető gondolatok után a magyar ábécével, majd a magánhangzókkal, a kettőshangzókkal (mai fogalmaink szerint az ékezetes betűkkel), ezután a mássalhangzókkal foglalkozik, és a kis kötet végén írás-olvasáspróbákra szánt szövegeket találunk (például a tízparancsolat és egyéb imádságok, bibliarészletek fordítását olvashatjuk). Sőt a teljesség kedvéért a füzetet az arab és a római számok zárják.