Sokan a szabadság idejére sem tudják elengedni a munkát

Egy felmérés szerint a munkavállalók harmada alkalmanként, kilenc százaléka még a nyaralás idején is rendszeresen dolgozik. Az orvos szerint ezzel folyamatos stressznek teszi ki a szervezetét.

Online kérdőíven, reprezentatív mintavétellel mérte fel az egyik hazai állásportál, hogy az emberek miként töltik a nyári szabadságot. Elsőként arra kérdeztek rá, hogy az átlagos 29 napból ki mennyit vesz ki a nyári szezonban. A többség feltehetően tartalékol a pihenésre szánt időből, s a meleg hónapokban mindössze 13 napot szán pihenésre. A korábbinál többen hagyják el lakóhelyüket a szabadság idején, a megkérdezettek 65 százaléka válaszolt igennel az utazási szándékot firtató kérdésre.

A portál arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók rendben ki tudták-e venni a szabadságukat, vagy különböző munkahelyi okok miatt nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi kérdésre tízből hatan azt válaszolták, a munkáltatónál nem okozott gondot, amikor bejelentették, hogy mikor és mennyi időre szándékoznak nyaralni menni, ám minden tizedik munkavállaló úgy érezte, nem ment egyszerűen a szabadságának a kivétele. De az sem mindegy, hogy a megérdemelt pihenésről visszatérőt mennyi munka várja, hogy az aktuális teendője mellett a szabadsága alatt felgyűlt feladatokat is el kell-e végeznie. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek többségét teljes mértékben tehermentesítik a szabadsága alatt, visszatérésük után nem terhelik őket az összetorlódott munkák elvégzésével, harmaduknak viszont az időközben felhalmozódott s a kollégák által addig el nem végzett tennivalók is a nyakukba szakadnak.

A felmérés szerint nem csak a szabadságon levők döntenek arról, hogyan töltik a pihenésre szánt napokat, a megkérdezettek hét százalékának a felettese, öt százalékának a kollégái nem voltak tekintettel a szabadságára: több esetben is szinte napi gyakorisággal zavarták a pihenését. Nem csak ez az oka annak, hogy sokan a szabadság idejére sem képesek letenni a munkát: különböző okokból a megkérdezettek 32 százaléka alkalmanként, kilenc százaléka rendszeresen dolgozik a szabadság közben is. A válaszolók hatvan százaléka a szabi idején is képben akar lenni a munkahelyével kapcsolatos kérdésekben, ezért még a tengerparton napozva is rendszeresen követi, harminc százalékuk pedig napi rendszerességgel nézi a céges postafiókot.

A megkérdezettek csupán nyolc százaléka mondta azt, hogy a pihenés idején teljesen mellőzi ezt a tevékenységet. Érdekes, hogy nyaralás közben a cégüktől érkező telefonhívásokat alkalmanként vagy minden alkalommal fogadja a válaszadók több mint fele, s csak 14 százalék mondta azt, hogy szabadsága alatt nem reagál a céges telefonokra.

Bár az állásportál reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek kilenc százaléka dolgozik rendszeresen a nyári szabadsága alatt, feltehetően ennél jóval többen lehetnek, vannak, akik különböző okokból – kényszerből, vagy talán azért, mert képtelenek leállni – munkával töltik a pihenésre szánt napokat. 

A pszichiáter szerint pedig ezzel nagyon sokat ártanak az egészségüknek. 

Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, idegkór-szövettanász szerint azoknál, akik nem pihennek, s rendszeresen munkával töltik a szabadság idejét, állandóan jelen van a gondolati stressz, ami gyengíti az immunrendszert, s hatására könnyebben megbetegedhet a szervezet.

Az orvos szerint sokat ront a helyzeten, hogy képtelenek vagyunk letenni, okosan használni a telefonokat. Telefonfüggő nép lettünk. A készülék – gyakran több is – mindenütt ott van velünk, a Balatonon, a tengerparton, a kerti partin, a randevún, s ömlenek belőle ránk az információk. A jók is, a rosszak, a hamisak, a nem ellenőrzöttek, a félrevezetők is. A negatív információk pedig szorongást okoznak, ami nagyon ártalmas. Arra, hogy mennyire az, a szakember megdöbbentő számot mond: három percig tartó szorongást hat óra alatt hever ki, dolgoz fel a szervezet.

Az eredeti cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció