Mindennapi függőségek: bármi okozhat kényszeres használatot?

Egy sikeres projekt befejezése, egy meleg, csokis süti vagy akár egy bevásárlókörút jó érzéssel tölti el az embert. Ezek az élmények azonban még nem vezetnek automatikusan függőséghez. De akkor mitől válik egy adott szokás vagy termék használata függőséggé? − olvasható a Híradó.hu cikkében.

A függőséghez vezető út mindenki számára más, viszont minden anyag- és viselkedésfüggőségben közös az, hogy az agyban megdöbbentő mértékben képes növelni a dopamint, amely az ember örömérzetéért felelős – írta a LiveScience.

Amikor valaki használja függőségének eszközét – legyen az tudatmódosító szer, étel vagy akár valamilyen tárgy – kellemes élményben részesül, örömérzettel tölti el a használót.

A függőség egy bio-pszichoszociális rendellenesség. A genetika, a neurobiológia, valamint a pszichológiai és szociális tényezőkkel való kölcsönhatás kombinációja

– mondta Maureen Boyle közegészségügyi tanácsadó.

Az agy idővel elkezd alkalmazkodni a függőséget okozó tárgy használatához vagy a szokáshoz. Megpróbálja helyreállítani az egyensúlyt az agyban a dopaminhullámok és a függőséget okozó dolog szintje között, aminek következtében az idegsejtek egyre kevesebb dopamint termelnek, vagy egyszerűen csökkentik a dopaminreceptorok számát. 

Az eredmény pedig az, hogy a függőnek használnia kell a függőségét okozó dolgot annak érdekében, hogy a dopaminszintet visszaállítsa a normál szintre.

A dopamin nélkül az egyén érzékenyebbé válik a negatív érzelmekre, például a stresszre vagy a szorongásra, de akár a depresszióra is 

– mondta Hitoshi Morikawa professzor.

Fotó: Pexels

Függőséget a legkülönfélébb dolgok okozhatnak, a drogokon, alkoholon és a cigarettán túl nem szabad elfelejtkezni azokról a mindennapi függőségekről, amikről nem is gondoljuk, hogy ártalmasak lehetnek. Ételek, egy-egy szokás – például szőlőzsír használata, folyamatos sorozatnézés – de akár még a konditerembe járás is kiválthat kényszeres viselkedést.

Egyes emberek hajlamosabbak a szélsőséges neurobiológiai változásokra, ezért a függőségekre is, mint mások. Nem mindenki válik nikotinfüggővé, aki megkóstol egy cigarettát, mint ahogy nem mindenki lesz drogfüggő, aki morfiumot kap például egy műtét során.

Maureen Boyle elmondta, hogy rengeteg tényező befolyásolja azt, hogy kialakul-e függőség, például a genetika, az életkor, az átélt traumák vagy például a szegényes szociális környezet.

Az egyén számára a kellemes viselkedés enyhíti a személyes fájdalmat, ez társulhat a jutalmazás érzetével is. A jutalmat azonban egyre jobban és jobban akarjuk, ez pedig már függőséghez vezethet. Az, hogy pontosan mit értünk függőség alatt, változhat, még a terület szakértői is eltérően definiálják – írja a Hiradó.hu.

A kényszer, hogy például az okostelefont nyomkodjuk, összehasonlítható az alkohol vagy például a nikotin iránti vággyal? 

Az On Health által készített összeállítás szerint az agyat célzó vizsgálatok kimutatták, hogy különböző esetekben hasonló pontok, az agy jutalomközpontjai lépnek működésbe, amikor a függő hozzájut a „szerhez”, abban azonban nincs teljes egyetértés, hogy meddig lehet elmenni a különböző függőségek összehasonlításával.

A túlzásba vitt mobiltelefon-használat, az éjszakákon át tartó videójátékozás vagy a véget nem érő jelenlét közösségi oldalakon éppúgy veszélyes lehet, mint a különböző ételek, például a cukor iránti függőség vagy akár a vásárlásmánia.

A függőség komplex fogalom, a terület szakértői is eltérően definiálják. Ha egy tárgy, anyag vagy viselkedési forma következtében romlik az életminőség, a társas kapcsolatok, ha az egyén azt érzi, hogy állandóan vágyik rá, akkor valószínű, hogy az adott dolog függőjévé vált.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)