Bizonyos sportok esetében még most is elterjedt az a nézet, hogy a terhelés utáni sörfogyasztás regeneráló hatású, ami ebben a formában nem igaz. A jobb sportteljesítményt és életminőséget eredményező tudatosság fontos életmódbeli jellemző, amibe az alkoholfogyasztással kapcsolatos ajánlások is beletartoznak.
Érdemes tudni, hogy az alkoholnak is van energiatartalma: 1 gramm alkohol 7 kcal-t tartalmaz, ami más tápanyagokhoz viszonyítva nem is kevés – 1 gramm szénhidrát 4.1 kcal-t, 1 gramm fehérje 4.1 kcal-t, 1 gramm zsír pedig 9.3 kcal-t jelent. Ebből adódóan azok az italok, amelyek megalkotásánál egy vagy többféle alkohol mellett gyümölcslevet, esetleg szörpöt vagy szirupot is felhasználnak (lásd például a zömében pimasz módon jó ízvilágú koktélokat), a napi energiabevitelünket könnyen megemelhetik.
Egy görbe este után a fogyás addigi üteme is megtorpanhat, így az egyszeri, de nagyobb mértékű alkoholbevitel helyett a mértékletes alkoholfogyasztásra ajánlott törekedni.
A mértékletesség napi három egységet (20 gramm alkohol/nap) jelent nőknél, négy egységet férfiaknál (30 g/nap). A mediterrán diéta javaslatát nézve ez a nőknél napi maximum 1,5 deciliter, a férfiaknál pedig 2,5 dl vörösbort jelent.
A jó minőségű vörösbor azért más, mint a többi alkohol, mert polifenol- (rezveratrol-)tartalmának köszönhetően pozitív hatással van szív- és érrendszerünkre, illetve az oxidatív stressz elleni védelem erősítésével a daganatprevencióban is szerepet vállal. Érthető, hogy a kardiológusok előszeretettel ajánlják mérsékelt napi fogyasztását.
A vörösborral kapcsolatos francia paradoxon alapja az, hogy a franciákra jellemző – többek között a sajttal és a vajjal készült termékek fogyasztása miatti – magasabb zsírbevitel ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések száma alacsonyabb, mint más, átlagosan kevesebb zsiradékot fogyasztó országokban. Ezt az jelenséget a franciákra jellemző magasabb vörösborfogyasztással magyarázták, a mérsékelt alkoholfogyasztásnak (különös tekintettel a vörösborra) tehát előnye is lehet.
A közvetlenül sportolás, edzés és verseny előtti alkoholfogyasztás azonban a sportteljesítményt jelentősen csökkenti. Negatív hatásai között szerepel, hogy rontja az állóképességet, negatív hatással van az erőre, a koordinációra és a gyorsaságra. Emellett csökkenti a test hőszabályozásának képességét, növeli a vízkiválasztást, a dehidrációt, továbbá a sérülések kockázatát.
Ennek okán verseny- és hobbisportolóknak csak pihenőnapokon ajánlatos az alkohol fogyasztása, és ekkor is a korábban írt mértékben. A túlzott alkoholfogyasztás májkárosító és egyes daganatok kialakulásának esélyét is növeli. A vérképben a májparaméterek emelkedése mellett a trigliceridszintet is emelheti, amely akár akut hasnyálmirigy-gyulladás kiváltásához is vezethet – olvasható a Csupasport cikkében.
Visszatérve a bevezetőre: a terhelés (edzés vagy verseny) utáni sörfogyasztás nem regeneráló hatású, mindez az alacsony nátriumtartalommal, továbbá a glikogén- és fehérjeszintézisre gyakorolt negatív hatással magyarázható.
Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)
