Fotó: MTI/Kovács Tamás
Hozzáteszem: ezen az őszön Sólyom László akkori köztársasági elnök sem látta szükségességét a kormány távozásának és az előrehozott választásoknak, nem is tett ezért semmit.
S ami a legszomorúbb, hogy
voltak a jobboldalon is, akik elfogadták, hogy a helyzet megváltoztathatatlan, hiszen Gyurcsányt 2006-ban megválasztották, egy konzervatívnak pedig a legfontosabb a rend, amit bármi áron, de meg kell őrizni.
Ehhez képest, sok évvel az események után, több „vallomás” született arról, hogy a balliberális kormánykoalíció háza táján is többen gondoltak arra, hogy le kellene mondani Gyurcsánynak, mert túlságosan nagy politikai kárt fog okozni az ő következmények nélküli maradása. Többek között Lendvai Ildikó is elmondta ezt, de Horn Gábor, akkori SZDSZ-es politikus is nyilatkozott arról, hogy reális alternatívaként merült fel a balliberális táborban is a miniszterelnök visszalépése és a választások előrehozása.
Sőt, jóval később még Sólyom László is elismerte, hogy tehetett volna többet is a politikai válság megoldásáért, az előrehozott választások megtartásáért, melyek reális opciót jelentettek volna.
De akkor, 2006–2008-ban a ballibek rendületlenül azt szajkózták, hogy szó sem lehet kormánybukásról és előrehozott választásokról, mert azoknak nincs semmilyen jogalapja. És voltak, akik ezt elhitték nekik. Sajnos.
Legyen Kéri László „visszaemlékezése” tanulság számunkra! Hogy azért a
baloldal józanabb része akkor is pontosan tudta, hogy Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása ott és akkor erkölcsi értelemben befejeződött.
Csak akkor voltak szívesek nem tájékoztatni minket erről.
Szólhattak volna előbb is, akkor talán bizonyos közös demokratikus minimumokat együtt tudtunk volna kidolgozni – mindenki jobban járt volna.
Mivel a baloldal 2006-ban nem volt képes a demokratikus normák szerint cselekedni – legalábbis a nyilvánosság előtt –, ezért a politikai abnormalitás vált uralkodóvá, és – hogy saját mondásomat idézzem – Magyarország ott és akkor újra következmények nélküli ország maradt.
Gyurcsány pedig éppen most éli másodvirágzását – a magyar demokrácia nagy szégyenére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!