Annak ellenére vagy inkább éppen azért jó a döntés, mert egy legutóbbi felmérés szerint a magyarok nagyjából egyforma arányban (45-45 százalék) helyeslik és ellenzik az esetleges, Covid elleni védőoltás kötelezővé tételét.
Ugyanis egy ilyen, a szabad döntést és választást érintő intézkedés csak akkor képzelhető el egy országban, ha amellett az emberek döntő és meghatározó többsége felsorakozik.
Ha ez nincs így, ha az ország jelentős része tiltakozik a kötelezővé tétel ellen, s az mégis megtörténne, az valóban a népakarat ellen való lépés lenne, amit mindig is vörös vonalnak tekintett az Orbán-kormány.
Persze itt van máris a legfontosabb ellenvetés a fentiekkel kapcsolatban: minden felmérési eredménytől függetlenül, nem az emberek véleménye alapján, hanem szakmai alapon kell dönteni; az egyén szabadságjogait különleges esetekben alá kell rendelni a közösség, a nemzetközösség érdekeinek és jogainak. Ilyen például a közösség egészséghez való joga.
És utóbbival nem is lehet vitatkozni, hiszen az egyén szabadsága, ami az oltás megtagadása esetében felelőtlenségnek nevezhető a közösséggel szemben, nem írhatja felül a közösség jogait és érdekeit. Vagyis, ebben a vis maior helyzetben a közösségi érdek felette áll az egyéni érdeknek, a közösségi szabadság az egyéni szabadságnak.
Na jó, de akkor most potenciálisan ellentmondtam saját magamnak, illetve Orbán Viktor döntésének is – holott a címben azt állítottam, hogy a miniszterelnök helyesen döntött, amikor nem teszi kötelezővé – szemben más országokkal – az oltást.
Hogyan oldható fel akkor ez az ellentmondás?
Úgy, hogy elismerjük a tényt: a váratlanul megjelent vírusra, a Covidra, amelyből pillanatok alatt világjárvány lett 2020 tavaszán, nagyon gyorsan kellett kifejleszteni a vakcinákat. Normális esetben, amikor van idő egy vakcina kikísérletezésére és kipróbálására, a szakemberek által elmondott protokoll szerint több évre, esetleg öt-tíz évre is szükség van.
Ha pedig így van – és így van –, akkor kétségtelenül fennáll, ha az minimális is, egy valamilyen szintű bizonytalanság az új vakcina hatásmechanizmusával kapcsolatban. Ez annak ellenére is igaz, hogy immáron sok-sok millió ember kapta meg az oltást és az elsöprő többség vagy utóhatás nélkül, vagy enyhe utóhatásokkal megúszta azt, viszont egyértelműen védettséget nyújtott számára a vírussal szemben.
Vagyis, összegezve, amit laikusként megállapíthatónak tartok, kerülve minden szélsőséget: a vakcinát már tíz- és százmillióan kapták meg, és megóvta őket a komolyabb megbetegedéstől, egészen minimális kivételtől eltekintve. Ez egyértelműen és a leghatározottabban az oltakozás mellett szól bárhol a világon, így nálunk is.
Viszont tiszteletben kell tartanunk azoknak a döntését, akik mégis félnek a vakcina mellékhatásaitól, mégpedig azért, mert utóbbiak nem zárhatóak ki egyértelműen és százszázalékosan – éppen azért, mert teljesen új vakcináról van szó. Ez még nem annyira fekete és fehér kérdés, mint a már jól bejáratott vakcinák esetében, amelyek például a kanyaró, a mumpsz, a rubeola stb. ellen szinte teljes védettséget adnak.
Azt viszont el kell fogadniuk az oltástagadóknak, hogy nagy különbség van oltottak és oltatlanok között a megfertőződés arányait illetően, utóbbiak könnyebben terjeszthetik a vírust a társadalomban, súlyos betegek lehetnek és ezzel megterhelik az egészségügyet. Ennélfogva, a közösséget védeni kell attól, hogy az oltatlanok nagy közösségben jelenjenek meg, mert az a pandémia további terjedését okozhatja. Vagyis az oltatlanok annak árán, hogy nincsenek rákényszerítve az oltakozásra, bizonyos esetekben korlátozásokat kell hogy elviseljenek. Valamit valamiért – mondhatnánk némileg hűvösebben.
Ezzel együtt azt kell elfogadnunk mint tényt, hogy a Covid elleni vakcina még nem a mumpsz és a kanyaró elleni vakcina százszázalékos biztonságának szintjén van. Bízzunk benne – és nagyon-nagyon imádkozzunk ezért! –, hogy egy-két év múlva már erről beszélhessünk, vagyis a Covid elleni vakcinák százszázalékos biztonságáról.
De most nem itt tartunk, és hatalmi eszközökkel ne is siettessük a folyamatokat, mert a globális elitnek túl jó ötleteket adnánk a hatalom kiterjesztéséhez.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
