A gázai békét célzó tárgyalásokra Sarm el-Sejkben került sor, a Béketanáccsal megkezdődött egy békét célzó nemzetközi folyamat.
De India és Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán, Thaiföld és Kambodzsa között is konfliktusok voltak, amelyeket a Trump-adminisztráció segítségével sikerült lezárni. Felmerül ugyanakkor a kérdés, miért kezdett el háborúzni Iránban a béke embere.
Jolly joker: a Hormuzi-szoros
– Először volt 2025-ben az úgynevezett 12 napos háború, amikor Izrael és Amerika is azt mondta, hogy sikerült több évtizeddel visszaszorítani Irán urándúsítási programját. Valószínű, hogy ez nem sikerült, ugyanúgy rendelkeznek azzal a 400 kilogramm, több mint 60 százalékos dúsított uránnal, amiről a mai napig nem tudjuk, hogy hol van. Ez a kérdés odáig fajult 2026. február 28-ig, hogy Izrael és az Egyesült Államok közösen úgy döntött, ennek véget kell vetni, hiszen közben nagyon megerősödött Irán ballisztikusrakéta-programja, amely már nem csak Izraelre jelentett közvetlen fenyegetést. A másik fő ok az iráni konfliktus kitörésére azok a proxyháborúk, amelyeket a gázai Hamász, a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik terrorszervezetei vívnak a térségben, és amelyek mögött egyértelműen az iráni rezsim áll – fejtette ki Kiss Rajmund. Kiemelte,
ráadásul közben előbújt a pakliból a jolly joker, a Hormuzi-szoros, ami Irán új fegyvere lett.
– Amiről tudta a Moszad, hogy le lehet zárni, a CIA is tudta, de ez még az iraki–iráni háborúban sem történt meg. Most azonban Irán óriási nemzetközi károkat okozott a Hormuzi-szoros lezárásával. Nem azt mondom, hogy sakkban tartva Amerikát, de teljesen más tárgyalási pozícióba került a nagyhatalom – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, fontos megjegyezni azt is, hogy az új amerikai külpolitikának köszönhetően az Öbölben ismét egy Trump által dominált külpolitika vált központivá, tehát az amerikai érdekérvényesítés erősödött meg Szaúd-Arábiában, Katarban, Bahreinben, Ománban és Kuvaitban is.
A Hormuzi-szoros lezárásával azonban „egy igazi Achilles-sarkot talált meg Irán, hiszen a Hormuzi-szoroson megy át a cseppfolyósított gáz nagy része, de a világ olajkereskedelmének is a húsz százaléka”.
Irán kérdése tehát továbbra is nyitott, a tárgyalások folytatódnak, és egyelőre kiszámíthatatlan, milyen következményei lesznek a konfliktusnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!