Schiff András: zseniális művész és zseniális tévedő

Schiff Andrásnak és Kurtág Györgynek ítélték oda az Aranypálma-díjat.

Schiff Andrással nemrég Friderikusz Sándor készített interjút az ATV-ben. A zeneszerző, aki 1979 óta él Angliában, ugyan személyes meghívót kapott a miniszterelnöktől a felújított Zeneakadémia megnyitójára, ám ő mégsem jött el. Pedig, mint az interjúban elmondta, mély szeretettel viszonyul hazájához és a magyar nyelvhez, anyanyelvéhez.

Tehát szeretet ide vagy oda, ő nem jön.

Ezt a „nem” jövését is azzal magyarázza, hogy szerinte nagyon rossz a légkör Magyarországon. A riporter arra a kérdésére, hogy szerinte fasisztaveszély van-e Magyarországon, igennel felelt.

Így már érthető, hogy nem jön.

Kár viszont, hogy nem informálódik megfelelően szeretett hazájáról. Kár, már csak azért is, mert az ember, ha szereti a hazáját, alaposan tájékozódik, és nem „ül fel” a szigorúan egy ideológiai táborhoz tartozó, teljesen elfogult ismerőseinek, s nem hiszi el egy az egyben azt, amit a nemzetközi, „mainstream” sajtóban és médiában hall-olvas-lát Magyarországról. (Szerény személyem nemrég a Die Presse hasábjain próbálta a magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatos rémképeket kiigazítani, nyilván teljesen reménytelenül.)

Például kíváncsi lennék, hogy beszél-e a magyar helyzetről szintén világhírű kollégájával, a mindig itt élt Kocsis Zoltánnal. Ugyanis ha ezt megteszi-megtenné, máris enyhülnének a finoman szólva tévedései hazájáról.

Tehát Magyarországon fasisztaveszély van. Jelentem tisztelettel Schiff úrnak: nincs. És higgye el, aki itt él, azoknak az elsöprő része ezt velem együtt gondolja így.

Schiff úr csodálkozik, hogy hogyan ülhetnek jobbikos képviselők a magyar és az európai parlamentben. Jelentem: azért, mert demokratikusan megválasztották őket, mint ahogyan a többi jobboldali radikális és szélsőséges pártok jelöltjeit szerte Európában. Miért csak a Jobbik fáj? Az Ön országában a Nigel Farage által vezetett totál euroszkeptikus, sőt Európa-ellenes párt jelenléte az EP-ben teljesen OK? Ez európai probléma, Schiff úr, nem magyar!

És aztán azt is mondja Schiff András, hogy a náci bűnöket összemosni a szovjet terrorral „borzalmas bűn”.

Hát, Schiff úr, ezt nagyon nem jól látja.

Az európai értelmiség nagy része mára már pontosan tudja, hogy a két totális diktatúra „borzalmas” minőségében teljesen egyforma.

Igen, igen: az európai, sőt amerikai baloldali értelmiség, a kultúra emberei sokáig gondolták ennek az ellenkezőjét, zsolozsmázva a megunt mantrát, hogy a nácik eleve, már céljaikban gonoszok voltak, míg a kommunisták „jót akartak”, csak valahogy menet közben siklott ki a dolog.

Ugyan már! A kommunisták eleve azt akarták, hogy a munkásosztály (értsd: a munkásokat irányító pártvezérek szűk csoportja) forradalomban – tehát erőszakkal – ragadja meg a hatalmat minden, nem kommunistaként gondolkodó „osztály” felett. Ez nem eleve erőszak, nem eleve kódolt tömeggyilkosság? Dehogynem!

Ön szerint van-e különbség aközött, hogy emberek millióit faji alapon végeznek ki, vagy „ellenséges” társadalmi osztályhoz tartozása és/vagy jobboldali, de inkább csak nem kommunista – gondolatai miatt? „Faj”, társadalmi hovatartozás vagy gondolatok miatt embert ölni – mi a különbség, Schiff úr? Szerintem a két tömeggyilkosság közé „különbségjelet” tenni azzal, hogy az egyik mégiscsak gonoszabb dolog, mint a másik – és itt finom leszek – igen nagy „tévedés”.

Persze, tudom: egy bizonyos Lincoln Steffens nevű amerikai újságíró 1921-ben a Szovjetunióban járt, s a Potemkin-látványok hatására iszonyatos naivitással azt írta le otthonában: „láttam a jövőt, és működött”. A végtelenül hiszékeny nyugat-európai baloldali értelmiség pedig hinni akart a nagy ideában.

Azonban először 1956, majd az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, utána Szolzsenyicin 1975-ben Párizsban megjelent Gulag-szigetcsoportja, legutóbb pedig az 1997-ben Párizsban megjelent, A kommunizmus fekete könyve című, átfogó mű világosan bizonyította, hogy a bolseviki kommunizmus – és minden kommunizmus – rettenetes.

Ahogy Fábry Sándor mondá: a kommunista eszmék megvalósulása érdekében „pusztán csak” mintegy százmillió embernek kellett elpusztulnia szörnyű körülmények között. Biztos megérte, ugye?

Schiff úr, én egyet kérek Öntől – miközben tudom, hogy e sorokat soha nem olvassa el –: legyen szíves verifikálja és falszifikálja a hazájával kapcsolatos nézeteit és állításait, mert higgye el, Ön bizony téved.

Ha ezt megtenné, az Ön súlyával sokat segíthetne hazájának.