Kell-e vagy sem pótlólagos lusztráció?

Jól tudjuk, Magyarországon a rendszerváltás során nem történt meg az elszámoltatás.

2014. 07. 07. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyorsan vázolom, hogy mi szólhat amellett, hogy felejtsük el az egészet:

1. Eltelt huszonöt év, az embereket már nem érdekli a kérdés.

2. Jó szakember Tasnádi, szükség van rá.

A válaszokat is megadnám:

1. A rendszerváltás első éveiben is arra hivatkozott a balliberális oldal, hogy az embereket nem érdekli a lusztráció, a bűnök utáni vezeklés. Pedig ez akkor nem volt igaz (lásd például az 1991-es Kónya–Pető-vita hangulatát). Másfelől: mindig az elitek döntik el – Magyarországon biztosan –, hogy mi fontos és mi nem. Az emberek, legalábbis Magyarországon, sajnos egyelőre még csak nézői az eseményeknek. De ha fontos ügyekben szólítja meg őket az elit – a lusztráció ilyen –, akkor arra élénken reagálnak.

2. Lehet, hogy Tasnádi jó szakember, de akkor javaslom, hogy tegyük meg Kulcsár Attilát pénzügyminiszternek, hiszen utóbbi is bizonyította már, hogy jó szakember, ért a pénzügyekhez.

És most arról, hogy mi szól a lusztráció törvénybe foglalása mellett:

1. Jogilag a lusztráció egyenesen és logikusan következik az új alaptörvényünk szövegéből és főleg szelleméből, amelynek preambuluma így fogalmaz: „Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.” Ha jól értem az alaptörvényt, nincs elévülés a kommunizmus alatti bűnökre.

2. Erkölcsileg nem tehetünk mást, mint hogy elválasztjuk egymástól a jót és a rosszat, az igazságot és a hazugságot, mert ha nem tesszük, továbbra is minden összemosódik és elmaszatolódik Magyarhonban (s marad a kádárizmus).

3. Politikailag is hasznos lépésről lenne szó: a nemzeti, konzervatív tábor elsöprően nagy része erősen hiányolja a lusztrációt Ha megtörténne, e tábor megnyugodna és megkönnyebbülne. Ráadásul a baloldal nem tudná a továbbiakban azzal gúnyolni a nemzeti oldalt, hogy „lám-lám, ők is (!) ugyanolyan képmutatóak, mint mi, ők sem morális alapon állnak, mint mi, akkor meg miről beszélnek?” Vagyis: mérhető politikai előnyöket hozna a lusztrációs törvény elfogadása.

És végül: nem lehet mindent pragmatikusan nézni. Erkölcsi alapok nélkül lehet ugyan élni, de szerintem nem érdemes.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.