A résztvevők úgy gondolják, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek állományának 5-15 százalékát végtörlesztik az ügyfelek rögzített árfolyamon februárig, és biztosak abban, hogy a következő fél évben újabb devizahiteles mentőcsomag érkezik majd.
Bán Zoltán, a Portfólio.hu vezérigazgatója a legnagyobb hazai bankvezéreknek feltette a kérdést: rendelkeznek-e már konkrét üzleti tervekkel 2012-re. Radovan Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója erre a következőképp reagált: „A mi tervünkben több „ha” is szerepel, és sajnos, ha ezeket összerakjuk, nem jön ki más, mint az, hogy ha-ha-ha!”
A bankigazgatók nem meglepő módon egy szelet fújtak, és egyetértettek abban, hogy Magyarországon bankhitel nélkül nem lehet érdemi növekedést elérni. Újabb hitelveszteségre már nem számítanak a bankok, de a piaci mozgások alapján már most tudják, melyik bank lehet a válság következő áldozata.
A „hitelezési alkoholizmus” ideje lejárt
Sajnos rontani sokkal gyorsabban lehet, mint építeni. Meg lehet nézni, Szlovákia éveken keresztül a magyar gazdaság mögött kullogott, majd két év alatt megelőztek bennünket. Ilyen gyorsan változik a helyzet – hangzott el a fórumon. Mindenki abban hitt, hogy a fejlődés örökké tart majd, ömlöttek a hitelek, de ez immár a múlt. Ennek lejárt az ideje. Hogy mennyire kiszámítható a környezet, ez a nagy kérdés. A döntéseket külföldön is csak emberek hozzák, ezért válik rendkívül fontossá a kérdés – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnöke.
– A hitelezési alkoholizmus ideje lejárt, most már nem lehet mámoros állapotban hitelezni – vélte Harmati László. Az FHB Bank üzleti vezérigazgatója elmondta, a magyar lakásvagyon egynegyedében magyar átlagszínvonalat figyelembe véve sem lehetne lakni. Ezért is lenne különösen fontos, hogy a magyar hitelezési rendszer ne omoljon össze.
A fórumon is szóba került
A gazdasági fórumon is többen hivatkoztak a szerda estétől csütörtök hajnalig tartó EU-csúcsra, melyen az unió működését és stabilitását is meghatározó döntések születtek. A tőkemegfelelési mutató emelése az Európai Bankhatóság szerint 106,4 milliárd eurós feltőkésítésnek felel meg.
Görögország esetében is döntés született: a bankszektor mintegy százmilliárd eurót „enged el”, melytől azt várják, hogy a görög államadósság az évtized végére a GDP 160 százalékáról 120-ra csökken. Továbbá a görögök számíthatnak a nyáron kilátásba helyezett 109 milliárd eurós segélycsomagra is.
Döntés született az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásainak megemeléséről is: a csúcson ezermilliárdra emelték mértékét. Ez jelentős emelés, hiszen néhány hete 440 milliárd euróra emelték a forrásait, ugyanakkor nemrég Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő tanácskozásán még kétezer milliárd euróról egyeztettek.
