Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke „megfelelőnek tűnik”, de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság „mélységes versenyképtelenségére”.
A Commerzbank elemzőinek londoni értékelése szerint ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.
A görög adósságleírással kapcsolatban Soros György a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut” – a teljes görög adósságállományra vetítve – valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik. Soros hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az „önkéntes” adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps, CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám (éppen a leírás „önkéntesnek” minősített jellege miatt) e CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni.
Soros György szerint ezért a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény”, amely aktiválja a CDS-kontraktusokat és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez egy olyan megoldatlan probléma, amely „a következő hetekben még előkerülhet”.
