A magyar–amerikai nagybefektető a Pi Capital nevű befektetési-üzleti csoport hétvégi szakmai rendezvényén kijelentette: tekintettel a válság méretére, az EU-csúcson kidolgozott cselekvési terv „ismét túl kevés, és túl késői is”. Az intézkedési csomag megnyugvást fog okozni, mert a piac „annyira megszállottan” hiányolta eddig a kezdeményezéseket. A „puszta tény, hogy valamit elértek, jelentős megkönnyebbülés, (...) de mindez egy naptól három hónapig terjedő időszakra lesz csak jó” – vélekedett Soros, akinek előadásából a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív brit lap idézett részleteket.
Hozzátette, hogy „sajnos nem ez az utolsó válság, mivel az alapvető kérdéseket nem rendezték, (...) egyértelmű, hogy fenntarthatatlan a Görögország által felhalmozott és még most is halmozódó adósságállomány, és az ország gyakorlatilag fizetésképtelen”. Ugyanezen véleményüknek adtak hangot az EU-csúcs utáni értékeléseikben nagy londoni elemzőházak szakértői is.
A Capital Economics – az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég – közgazdászai szerint jóllehet a csúcstalálkozón elért döntések előrelépést jelentenek, gyanítható azonban, hogy a piac hamarosan ugyanúgy „túl kevésnek és túl későinek” fogja értékelni e döntéseket, mint „a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét”. A ház szerint ugyanis a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem. Például a görög adósságleírás, vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése nem gyógyír a periferiális tagállamok alapvető versenyképtelenségére.
Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széles körű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása végett – vélekedtek az EU-csúcs utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői. Mindezek alapján a ház szakértői közölték: továbbra is azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet, és végül a valutaunió „valamilyen formájú felbomlásához” vezet.
Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke „megfelelőnek tűnik”, de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság „mélységes versenyképtelenségére”.
A Commerzbank elemzőinek londoni értékelése szerint ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.
A görög adósságleírással kapcsolatban Soros György a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut” – a teljes görög adósságállományra vetítve – valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik. Soros hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az „önkéntes” adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps, CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám (éppen a leírás „önkéntesnek” minősített jellege miatt) e CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni.
Soros György szerint ezért a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény”, amely aktiválja a CDS-kontraktusokat és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez egy olyan megoldatlan probléma, amely „a következő hetekben még előkerülhet”.
