Egy ezeréves vagy akár még régebbi város is meg tud újulni, ha gondoskodó kezekben van, ha olyan közösség tartja fenn, amely figyel a múltjára – fogalmazott a létesítmény avatóján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Ami Veszprémben zajlik, az a múlt megújulása is – hangsúlyozta, rámutatva arra: a műemléki épületben láthatók fotók az ötven-hatvan évvel ezelőtti vár állapotáról, gondozatlan környezetéről. Jól tükrözik az elhanyagolt várost, a szocializmus sivárságát – mondta. A vár számos megújult épülete nemcsak a múlt újbóli felfedezését jelenti, hanem „a színesebbé váló épületek reményeink szerint egy közösség színesebbé váló életét is szimbolizálják” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Szerinte számos olyan beruházás valósult meg az elmúlt időszakban, amelyek alkalmasak arra, hogy újabb és újabb turistákat vonzzanak Veszprémbe az országból vagy külföldről. Példálózóan említette a fejlesztések között a veszprémi vadaspark megújulását, a várbeli Dubniczay-palota felújítását, a Kolostorok és kertek projekt befejezését, miközben nemrég megkezdődött a belváros rekonstrukciója is.
Navracsics Tibor szerint a Biró–Giczey-palota avatása „az európai uniós állampolgároknak is köszönhető”. Rámutatott: „divat manapság, a gazdasági válság közepén szidni és kárhoztatni az Európai Uniót”, s a magunknak tulajdonítható fogyatékosságokért az EU-t tenni felelőssé. De nem feledhető el: abban, hogy ez a ház megújulhatott, „szerepet játszott a dán, holland, román, bolgár adófizetők pénze is” – fogalmazott. Mint mondta: „Veszprém haszna így válhat az ország hasznává, s az ország haszna Európa hasznává is, jól szimbolizálva azt, hogy mégiscsak egy közösség vagyunk”. Ha a sokszínű közösségben sok minden elválaszt is bennünket, ennek az épületnek a missziója is jelzi, hogy „a kultúra, s a keresztény kultúra mindenképpen összeköti Európa nemzeteit„ – mondta avatóbeszédében Navracsics Tibor.
Az új létesítményt Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek szentelte fel és áldotta meg. Az avatást megelőző sajtótájékoztatón Mail József címzetes apát, érseki helynök elmondta: az 1733-ban épített egyemeletes és ezer négyzetméter alapterületű barokk palotában több kiállítóhely, vetítőterem, ajándék- és könyvesbolt, kávézó és teázó található. Berendeztek egy gyógyfüves szobát is a híres gyógynövénygyűjtő halimbai pap, Miklós atya emlékére. Emlékszobát kapott a palota építését elkezdő Padányi-Biró Márton püspök is, a helyiségben olyan liturgikus tárgyak láthatók –- az egykori püspök miseruhája, pásztorbotja, kelyhe –, amelyeket a főegyházmegye még sosem tárt a közönség elé. Láthatók lesznek a házban az érseki levéltár muzeális értékű szekrényei, a könyvtár féltett kincsei.
Az emeleti termekben páratlan szépségű barokk festmények tárulnak a látogatók elé, a tetőtérben pedig liturgikus tárgyakat állítanak ki. A látogatók áttekinthetik a főegyházmegye, Veszprém város és a megye történetét, látnivalóit is. Az alagsorban látványműhelyeket rendeztek be, ahol a betérők a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel is megismerkedhetnek – tájékoztatott az érseki helynök.
