„Támadás alatt van az euró, mely pénzként sohasem győzött meg senkit sem, mivel nem egyetlen országé, hanem többeké, ezeknek viszont nincsen egységes kormánya, viszonyítási bankja és garanciái sem” – jelentette ki pénteken este Silvio Berlusconi, aki furcsa, és a spekulánsok által támadható valutának is nevezte az eurót az olasz külkereskedelmi intézetben mondott beszédében.
Ilyet eurószkeptikus közgazdász mondhatott volna, nem az euróhoz 2002-ben csatlakozott Itália miniszterelnöke – kommentálta az olasz sajtó a kormányfő szavait, melyeket Berlusconi később közleményben korrigált, hangsúlyozva, hogy kijelentéseit ismét félreértették. „Az euró a mi pénzünk, a mi zászlónk” – szögezte le írásban Berlusconi.
A római kormányfő pénteken többször is hangoztatta, hogy a szövetséges Északi Liga pártjával 2013-ig folytatja a kormányzást. „Nagyon örülnék, ha távozhatnék, de ha arra gondolok, hogy cégeket, munkatársakat, barátokat és gyerekeket egy ennyire megosztott baloldal kezében hagyok, felelősnek érzem magam a folytatásra” – fogalmazott.
Berlusconi a jövő hétre ígérte a Brüsszelben tett olasz reformígéretek parlamenti bemutatását, az EU-csúcs utáni lelkesedés azonban a milánói tőzsdén péntekre már alábbhagyott, és „a római kormány borotvaélen táncol, az EU rábólintása nem lesz elég a hazai megvalósításhoz” – írta vezércikkében a milánói Corriere della Sera, a legnagyobb olasz napilap.
„Cseremegállapodás” születik?
Giorgio Napolitano államfő eközben fogadta Lorenzo Bini Smaghit, az Európai Központi Bank olasz alelnökét, akinek egy francia EKB-taggal való helyettesítését Párizs sürgeti. A négyszemközti megbeszélésen az elnöki hivatal közleménye szerint „semmilyen nyomást nem gyakoroltak Bini Smaghira”. A SkyTg24 olasz hírtelevízió értesülése szerint a római kormány azzal igyekszik rávenni Bini Smaghit a távozásra, hogy cserében az Európai Bizottság alelnöke lehet.
Az olasz gazdasági lapok szerint „órák kérdése”, hogy London és Berlin után Róma is megállapodást írjon alá Bernnel a svájci bankokban elhelyezett olasz vagyon megadóztatásáról – a számlatulajdonos névtelenségének fenntartásával. Összegtől függően az adókulcs 20-34 százalék közötti lesz, a kamatokra kivetett további adó pedig húszszázalékos. A bevételt Rómában 150–270 milliárd euróra becsülik.
