A 6000 milliárd forintnyi, még 2014-ig meglévő uniós forrás lehívása alapvetően három aktoron múlik – jelentette ki lapunknak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója. Az egyik az állam, a másik maga a kedvezményezett, valamint a közreműködő szervezet, akin keresztülfolyik a pénz – fejtette ki. A hármas egység nélkül az egész rendszer nem fog működni, így például ha csak az állam tesz meg mindent a siker érdekében, az végeredményében kevés lesz – hangsúlyozta Essősy.
Szerinte az államnak megvan az akarata abban, hogy sikeresen megszerezze a 6000 milliárd forintot. A közreműködő szervezeteknél nagyon fontos, hogy a hivatali hozzáállásból menjenek át egy kicsit ügyfélszolgálatiba, legyen valami kis rugalmasságuk – vélte a szakértő. Essősy szerint nyilvánvalóan a pályázóknak is nagyon figyelniük kell arra, hogy rendes munkaanyagokat és időre adjanak be, „a Pató Pál-féle magatartás nem elfogadható a kedvezményezetteknél”, ami főleg az önkormányzatokra jellemző.
Szigoríthat az unió
Magyarországon ki kell jelölni azt a hat-tíz fő irányt, amibe érdemes energiát fektetni, és úgy kell kidolgozni ezeket a stratégiákat, hogy azokban egyedülálló teljesítményt nyújtsunk – vélekedett a MAPI első embere. Szükség van egy rövid távú, s legalább egy tízéves stratégia megalkotására, mivel a világ folyamatosan változik; ilyen például az elektromos autók ügye, amelyben szintén el kell dönteni, hogy mit szeretnénk csinálni Magyarországon. A stratégia mögé kell betenni a pályázati rendszert – tette hozzá.
A 6000 milliárd forint a GDP 24 százaléka, így ha ezt az összeget nem használjuk ki, akkor az unió mondhatja azt, hogy később kevesebb pénzt ad – vélte a szakértő. A MAPI vezérigazgatója úgy látja, ennél sokkal nagyobb baj, hogy a magyar gazdaságot ez az összeg kudarc esetén nem fogja dinamizálni. Essősy arról is szólt, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy hova megy a pénz, mert például olyan beruházásokat nem érdemes támogatni, amelyeknek a fenntartása brutális költségeket tesz ki, „akkor inkább ne hívjuk le a pénzeket”.
Essősy a konferencián a gazdasági növekedés kapcsán úgy fogalmazott, hogy jövőre sem a fogyasztás, sem a kormányzati beruházások nem fognak növekedni, míg a német bővülés sem lesz túl magas, így csupán az EU-s támogatásokból jöhet olyan forrás, ami serkentheti a gazdaságot. „A növekedésnek csak ez az egy útja van.” Az egész mostani válság küzdelmes, ugyanannyiért kétszer annyit kell dolgozni, és a mentalitást is meg kell változtatni – mondta a szakértő.
A kkv-k szerepe nagyobb
Nálunk a kkv-k foglalkoztatottságban betöltött szerepe nagyobb, mint az uniós tagállamokban – mondta el Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásért és iparért felelős helyettes államtitkára. A vállalkozások száma a 2008–2009-es visszaesés után ismét növekedési pályára tudott állni az unióban, míg nálunk erre nem került sor – tette hozzá.
„Ha a kormány jelentős előrelépést szeretne a hazai foglalkoztatottságban, akkor a kkv-k munkaerő-felvevő képességét kell növelni.” Úgy látja, egyáltalán nem probléma, hogy ez a szektor a hazai exportnak csupán a 25 százalékát adja, mivel tevékenységi területük nagy része a belpiacra korlátozódik. Az elmúlt hat-hét évben a GDP-t tekintve semmilyen előrelépés nem történt, gyakorlatilag az uniós csatlakozás szintjén áll a gazdasági kibocsátás – tette hozzá Szöllősi.
Újabb 51 milliárd kerül kiírásra
Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végrehajtási elnökhelyettese az Új Széchenyi-tervről (ÚSZT) elmondta, hogy jelentős egyszerűsítéseket vezettek be a pályázatok esetében, így többek között a 40-60 oldalas adatlapokat sikerült 8 oldalasra csökkenteni. A bürokrácia csökkentése tovább fog folytatódni, és a napokban kerül a kormány elé egy újabb intézkedéscsomag – tette hozzá. A válság újbóli felerősödése miatt az ÚSZT célja, a foglalkoztatottsági szint fenntartása vált a legfontosabbá – hangsúlyozta Homolya.
Március 1-jét követően 5762 pályázat érkezett be, amiből 3191 nyert el támogatást 57,7 milliárd forint értékben, és 2506 rendelkezik szerződéssel. Továbbra is vannak még felhasználható források 210 milliárd forint értékben, ami a jelen gazdasági helyzetben mindenképpen pozitív – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy korábban nem létezett támogatási csomag a mikrovállalkozások számára, amelynek keretében eddig 3 milliárd forintot ítéltek meg, és látszik, hogy erre van igény. Az új kiírások kapcsán Homolya úgy fogalmazott, hogy a jövőben összesen 51 milliárd forintra lehet majd pályázni, többek között fiatal innovatív vállalkozások támogatására.
