Több biomassza, drágább áram?

Több mint tíz forinttal kellene kilowattóránként többért átvenni a biomassza-erőművektől az áramot a jelenlegi támogatáshoz képest ahhoz, hogy új termelőegységek létesüljenek – véli a Biomassza Erőművek Egyesülése. Egy tanulmány szerint pedig a biomassza energetikai célú felhasználásának bőven van még növekedési lehetősége, mivel jelenleg a készlet mindössze három százalékát hasznosítjuk ilyen módon.

Jóval több támogatásra van szükség ahhoz, hogy Magyarországon új biomassza-erőművek létesüljenek – derült ki a Biomassza Erőművek Egyesülete (BEE) elemzéséből. A szakmai szervezet már az új, Metár (Megújuló támogatási rendszer) névre keresztelt kompenzációs szisztémához végzett számításokat a Magyar Energia Hivatal felkérésére.

Mint Rudolf Péter, az egyesület főtitkára múlt héten újságírók előtt kifejtette, a jelenlegi támogatási rendszer, vagyis a kötelező áramátvétel mellett a biomasszatermelők egységesen 29,6 forintos áron tudják értékesíteni a villamos energiát. Ezen tarifa mellett azonban csak régi erőművek biomasszára való átalakítása térülhet meg, a teljesen új termelőblokkok létesítéséhez magasabb átvételi árra van szükség.

Az új támogatási rendszer koncepciója megkülönböztetné tüzelőanyag (fás szárú vagy lágy szárú biomassza), valamint méret alapján az erőműveket. A BEE szerint a kisebb és emiatt kevésbé költséghatékony egységek „biztonságos működéséhez” magasabb átvételi árak szükségesek, mint a méretüknél fogva hatékonyabban működtethető nagyobb blokkok esetében. Vagyis ha a kormány célja, hogy kisebb helyi biomasszaerőművek létesüljenek, az a fogyasztói áramár drágulását vonzza magával.

A szervezet számításai szerint a 0 és 5 megawatt közötti kapacitású, hőt és áramot vegyesen termelő (vagyis kapcsolt) erőműnek fás szárú tüzelőanyag esetén 44,04, míg lágy szárú növények égetésekor 45,05 forintért kellene tudnia eladnia kilowattóránként az áramot. Ugyanez 5 és 10 megawatt között 41,34 és 43,17 forint, míg 10 és 20 megawatt közötti kapacitással 39,79 és 42,6 forintnak kellene lennie a támogatott tarifának.

Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója rámutatott: jelenleg az országban egyetlen biomassza-erőmű épül, az is barnamezős beruházásként. A 35 megawattos blokk 2012 végén állhat üzembe Pécsen. Zöldmezős biomassza-erőművet csak egyet építettek az országban (ez a szakolyi szalmaerőmű), ám ez pénzügyi nehézségek miatt nem tud működni.

Gulyás Olivér, az MKB Bank energetikai projektfinanszírozási osztályának vezetője szerint nem elég az, hogy a Metár megfelelő támogatási árakat szabjon meg, ha közben a szabályozási környezet többi része hibás. Kiemelte, a finanszírozói oldalon nem elvárás, hogy egy beruházásnak ne legyen kockázata, de azt szeretnék, ha a felmerülő kockázatok kezelhetővé válnának.

A biomassza térnyerését a nemrég elfogadott Nemzeti energiastratégia is rögzíti. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) egy, a hetekben megjelent tanulmánya szerint erre bőven van is tér a magyarországi lehetőségeket figyelembe véve. Hazánk biomasszakészlete mintegy 350-360 millió tonnát tesz ki, amelyből évente 105-110 millió tonna újratermelődik. Ez utóbbinak azonban mindössze három százaléka hasznosul jelenlegi energetikai célokra. A vizsgálat rámutat, bár a hazai zöld-villamosenergia döntő többségét biomassza-alapú termelés adja, az mégis csak kis részt tesz ki a teljes hazai áram-előállításból.

Az AKI szerint ezért elsősorban a meglévő erőművek alacsony hatásfoka a felelős. Mivel azonban hazánkban a szél- vagy a vízenergia- hasznosítás felfutásának kicsi az esélye, így a közeljövőben növelni kell a biomasszás blokkok hatékonyságát, s ki kell váltani az elavult technológiákat is. A tanulmány szerint az energiaárak várható emelkedése miatt a nagy energiaigényű üzemeket ellátó biomassza-erőművek mellett egyre több kisebb blokk átadása valószínűsíthető a jövőben.

Tovább egyeztetnek a távhőről

Szoros együttműködést ajánlottak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői azon a múlt heti egyeztetésen, amelyen a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) bemutatta az új távhőár-szabályozás kapcsán felmerült problémákat. Mint arról már beszámoltunk, a kormány nem változtatott az idén március óta befagyasztva tartott távhőtarifákon a mostani fűtési időszakra sem. De azért, hogy emiatt sehol se lehetetlenüljön el a szolgáltatás, egy új kompenzációs rendszert dolgoztak ki. A termelők szerint azonban a meglévő 44 milliárd forintos keret kiosztása aránytalan lett. Most a felek abban állapodtak meg, hogy a héten folytatják a tárgyalásokat. Az MKET közlése szerint pedig a szabályozói oldal elfogadta, hogy szükség van a hatályos szabályozás újragondolására.