A kötvények kibocsátásával keletkező államadósságot adóemelésekből tervezik visszafizetni. A futamidő meghosszabbítása a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumot jelent. Az ellenzék korábban a futamidő 60 évre történő kitolását követelte, de később jelezte, elfogadja a köztes megoldást. A kétkamarás japán parlament felsőházát az ellenzék uralja, így képes meggátolni törvények elfogadását.
A futamidő meghosszabbításával kapcsolatos kompromisszum visszalépés Noda Josihiko kormányfő számára, mert a miniszterelnök a további költségvetési feszültségek elkerülése érdekében szeretett volna mielőbb megszabadulni az újjáépítéssel kapcsolatos államadósságtól. Azumi Dzsun pénzügyminiszter szerint mégis szükség volt a kölcsönös engedményre, hogy a parlament elfogadhassa a 12,1 ezer milliárd jen (155 milliárd dollár) értékű rendkívüli újjáépítési költségvetést.
