Mi menti meg a haldoklót?

A lakáspiac már elérte a mélypontot és talán felfelé indul, de a haldokló építőipar esetében két-három éven belül nem várható jelentős változás.

„Agyament” előírások

Földi szerint a legnagyobb probléma, hogy családi szinten már nem mernek belevágni lakásvásárlásba, s emiatt időben eltolódik a fiatalok lakásvásárlási szándéka, s csak azután jönnek vissza a piacra, miután már letisztult a jövőkép.

A vezérigazgató pozitívumként jelölte meg, hogy ma már van olyan finanszírozási lehetőség, mely kiszámítható s megengedhető: „Ez már nem lehet gátja a fellendülésnek.” Ugyanakkor az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a szabályozási környezet. A megszorítások mellett kétértelmű, szigorúbb szabályokat vezettek be, s ezáltal növelték az ingatlanfejlesztések kockázatát, illetve költségeit is. Földi szerint „vannak teljesen agyament előírások is”, melyek hátráltatják a piac működését.

Keresletélénkítésre van szükség

Abban mind a négy szakértő egyetértett, hogy az újra bevezetett szocpol, valamint a támogatott hitelek elmozdíthatják a piacot a mélypontról. Déry szerint a kamattámogatások a 2000-es évek elején már jól vizsgáztak. Budapesten 2009-ben érte el a mélypontot az új lakások piaca, de azóta évente 20 százalékos a kereslet emelkedése Földi szerint. Horváth azt emelte ki, hogy ha regenerálódik a magyar gazdaság, bővül a foglalkoztatás, nőnek a fizetések, akkor az ingatlanpiac is növekedésnek indulhat.

Átfogó koncepcióra lenne szükség az építőiparban

Az építőipari szekciót bevezető előadásában Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding igazgatója elmondta, hogy komoly szabályozási problémákkal néz szembe az iparág. Szerinte a fejlesztési és építési szektorok „állóháborúja” jellemezte az elmúlt időszakot: „meg kell szabadulnunk ettől a konfliktustól”. Jelenleg tanácstalanság jellemzi az építőipart. „Mit építünk jövőre? Ezt egyáltalán ki fogja majd megépíteni?” – tette fel a kérdéseket. Pintyőke szerint ugyanis „jönnek-mennek” az építőipari cégek: az iparág 5,68 százalékos csődrátát produkált.

Kifejtette: az építőiparnak nincsen átfogó ágazati terve, hiányzik az egységes koncepció, magasak az adóterhek, s a foglalkoztatás is drága, mely feketemunkához vezet. Pintyőke szerint elképesztő adat, hogy az ágazatban százezer egyéni vállalkozó van jelen, melyek közül csupán nyolcezer működik ténylegesen. „Több az építtető, mint az építő” – emelte ki.

Nem várhatók jelentősebb fejlesztések

Az építőipari panelbeszélgetésben a KÉSZ igazgatója mellett Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke és Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatója vett részt. A piac helyzetének alakulása Kocsány szerint két-három évre becsülhető előre, s elkeserítő, hogy jelenleg a tervezői asztalon sincs már munka. Ennélfogva Budapesten és környékén komoly fejlesztésekre nem lehet számítani.

Maráczi szerint a panelrehabilitáció esetében szakmai érdekellentétek vannak: nem csak felújítani, de építeni is kellene. A lakások minősége sem kielégítő – erről a KSH jövő év végére a népszavazás kapcsán készít is majd egy lakásfelmérést. Az uniós támogatások felhasználása elfogadhatatlan Kocsány szerint. Példának a fürdők építését hozta föl, ugyanis szerinte ezeknél a beruházásoknál nincsen megfelelő infrastrukturális háttér – van olyan önkormányzat, mely a fürdő számláit sem tudja már fizetni.

Nagy stratégiai projektekre lenne szükség

Elhangzott: otthonteremtésre jelenleg 8-9 milliárd jut, ez nem pörgeti fel sem a lakáspiacot, sem az építőipart. Az összeg azonban Maráczi szerint még bővülhet a lakástámogatások által. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az otthonteremtésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mint a sportkomplexumok fejlesztéseire.

Nehéz a bizakodásra okokat találni, de kapaszkodókat azért találtak a beszélgetés résztvevői. Maráczi az Új Széchenyi-tervet emelte ki, míg Pintyőke a Nemzetgazdasági Minisztérium azon nyilatkozatában bízik, miszerint átalakításra kerülhet az iparág. Szükség lenne nagy stratégiai magyar projektekre, de az már kétséges, ha lesz is ilyen, mire ez megvalósul, lesz-e egyáltalán olyan cég, mely ezeket meg is építi – tette hozzá. Kocsány az adórendszer struktúrájának rendbetételével kezdené: jelenleg az építőipari cégek mintegy fele egyéni vállalkozó, mely rombolja a megbízhatóságot.