2010-ben értünk a gödör aljára

A K+F-ráfordításokat nem lehet öncélúan növelni, mert az megfelelő emberek nélkül semmit sem ér.

Az ötlettől az üzleti sikerig nem csak a tudományos felfedezés révén lehet eljutni – hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Lendület programot 2009-ben indítottuk, hogy a pályájuk közepén lévő kutatókat versenybe hozzuk nyugat-európai társaikkal szemben – mutatott rá Pálinkás. Az MTA-elnöke elmondta, hogy a kutatók öt évre egymillió eurót kapnak szabad felhasználásra. A jövőről úgy nyilatkozott, hogy jelentős növekedés valósulhat meg ebben a pályázati rendszerben, a 2012-es büdzsében erre plusz 1,4 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

„Kialakulhatnak olyan vonzó kutatási műhelyek, amelyek versenyképesek lehetnek.” Pálinkás szerint naivitás a kutatótól azt várni, hogy eredményeikből gyorsan termék legyen. Úgy látja, a fő kérdés, hogyan tudnak időben kilépni a kutatók a termelői szférába és felhasználni a tudásukat. Az MTA-elnöke kijelentette: csak akkor érünk el igazán eredményt, ha az innovációs teljesítményeket koncentrálni tudjuk, ami az akadémiai kutatóhálózat feladata.

Tavaly volt a mélypont

– Innováció nélkül nehézzé válhat a gazdasági jövő, de én rendíthetetlen optimista vagyok – mondta el Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. Szerinte a közbeszerzéseken mindenképpen változtatni kell, mert az nagy mértékben visszafogja a szektor teljesítményét. „Ha az emberi erőforrásokkal nem gazdálkodunk helyesen, akkor biztosan nem érünk el eredményeket.” A K+F-ráfordításokat nem lehet öncélúan növelni, mivel humánerőforrás nélkül képtelenség teljesítményt fölmutatni – hangsúlyozta a szakember.

Az utóbbi évtizedben 600-900 között mozgott évente a hazai szabadalmi bejelentések száma, azonban tavaly érte el a mélypontját – mondta el Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökhelyettese. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban magyarokhoz köthető szabadalmi bejelentések száma megegyezik a hazai értékkel. Az egységes hatályú európai szabadalomról úgy nyilatkozott, hogy annak következtében a külföldi szabadalmak el fogják özönleni a hazai piacot, így marginálissá válhat a magyar szabadalmak száma.

Magyarország a mérsékelten innovatív államok közé tartozik, kevés a globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás – hívta föl a figyelmet Sebők Katalin, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) stratégiai főosztályvezetője. A válság idején is folytatni kell a befektetést az oktatásba – tette hozzá. Az NIH munkatársa beszámolt arról is, hogy az EU 3 százalékos GDP-arányos K+F-ráfordítást szeretne elérni 2020-ig, míg hazánk 1,8 százalékot, amelynek révén tízezer új munkahely jöhet létre.