Németh szerint ennél összetettebb a probléma, mert óriási különbségek vannak az uniós országok adósságállományai között. „Az a kérdés, hogy az összes eurózónán kívüli ország együtt dönt-e. Ha egyik sem írja alá, akkor ez kisebb problémát jelent, mert ezen országok adósságszintjei csak az alsó határát súrolják az uniós átlagoknak. Ugyanakkor a lengyel, a román, a cseh, a szlovák adósságállomány mind-mind lejjebb van, mint Nyugat-Európában, tehát közgazdaságilag sem feltétlen indokolt, hogy ezeknek az országoknak ilyen szigorú fiskális politikát kellene folytatniuk. De ha csak egy-egy ország marad ki a paktumból, akkor az okozhat negatív megítélést, hozamfelár-növekedést, tehát nehezebb finanszírozást a piacokról” – mondta az elemző.
A szigorú szabályok megfogják a növekedést
„Ahhoz, hogy fél százalék alatt maradjon a költségvetésihiány-mutató, a tagállamoknak robusztus megszorításokat kell majd végrehajtania a következő egy-két évben. Ez szigorú és gyors ütemű kiigazítást jelent, ami visszafogja a gazdasági növekedést” – tette hozzá az ING elemzője. A Fitch Ratings szerint 0,4 százalékos lehet a jövő évi GDP-növekedés az euróövezetben, de nem zárta a recessziót sem: egyharmados az esélye annak, hogy a valutaunió 2012 egészét recesszióban tölti.
A Nemzetközi Valutaalap némileg módosított pénteki álláspontján: az IMF vezető közgazdásza szerint a megegyezés egy lépéssel közelebb hozta a gazdasági integrációt, de ez még nem teljes megoldás az adósságválságra. „Optimistább vagyok, mint egy hónapja, s úgy gondolom, hogy volt előrelépés. Ugyanakkor fontos dolog, ami a múlt héten történt: része a megoldásnak, de ez még nem megoldás a problémákra” – mondta Olivier Blanchard.
