Nehéz napokat él át a közös valuta

Londoni elemzők szerint „katasztrofális” lehet a jövő év. Az euró mélyponton van a dollárhoz képest. Merkel szerint „egyetlen csapás” nem lesz elegendő.

Elemzői vélemények

Londoni gazdasági elemzők szerdai helyzetértékelése szerint „mély, elhúzódó globális recesszióval” fenyeget az a tény, hogy Európa „képtelen” megoldani pénzügyi válságát.

Economist Intelligence Unit (EIU)

A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportjának januárra szóló, Londonban szerdán már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcs eredménye „legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak” nevezhető.

Capital Economics

Az elemzőház legfrissebb előrejelzésében közölte: várakozása szerint Görögország már 2012-ben távozik az euróövezetből, és 2013-ban „legalább egy” további eurótagállam – valószínűleg Portugália – követi. A cég szerint ugyanakkor lehetséges az is, hogy Olaszország távozik elsőként, ha túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy megmenthető legyen, és ha Görögország és más kis tagállamok további pénzügyi segítséget kapnak. A Capital Economics közölte: mindent egybevetve most már csak 10 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy az euróövezet „a jelenlegi összetételével teljesen azonos formában” fennmarad.

Moody’s Investors Service

A hitelminősítő legújabb helyzetértékelése szerint már „nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy „egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót.

(MTI)

Angela Merkel szerdán a német parlamentben elmondta, hogy évekre van szükség ahhoz, hogy Európa kilábaljon az adósságválságból. Ehhez Merkel szerint türelemre és kitartásra lesz szükség, de „következetesen tovább kell menni” a fiskális unió felé. Szerinte ha ezt elérik, akkor megkezdődhet a kilábalás folyamata. „A német kormány mindig is amellett volt, hogy az európai adósságválságot nem lehet megoldani egyetlen csapással” – tette hozzá a német kancellár.

„Sajnálom, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozott hozzánk ezen az úton, de úgy hiszem, hogy továbbra is fontos tagja marad az Európai Uniónak. Nagy-Britanniának is alapvető érdeke, hogy az eurózóna legyőzze saját pénzügyi problémáit” – mondta Merkel. Szerinte egy erősebben, stabilabban működő Európára van szükség ahhoz, hogy leküzdjék a válságot.

Sokak szerint a fiskális paktummal csak egy jövőbeni válságot lehet kivédeni. Az is sokszor vád a paktum ellen, hogy akár évekre is visszavetheti a gazdasági növekedést az unióban. Ugyanakkor hosszú távon igaza lehet a német–francia tengelynek, mert jelenleg más alternatíva nem igazán létezik a megoldásra. Mindenesetre az már kezd kirajzolódni, hogy „senkit sem hagynak hátra”, s mindent elkövetnek a közös valuta megmentése érdekében. Az euró pedig tovább gyengül: kedden 11 hónapos mélypontra zuhant a dollárhoz képest, s egy euróért 1,3 dollárt kértek, míg szerdán már benézett 1,3 alá is az árfolyam. A zuhanás épp a pénteki uniós csúcsértekezlet óta tart.

Ugyanakkor vannak ellenvélemények is a paktummal kapcsolatban. Lucinda Creighton uniós ügyekért felelős ír miniszter szerint a fiskális paktum önmagában kevés ahhoz, hogy „megakadályozza az összeomlást”. Mint ismert, a paktum lényege, hogy szigorúbb szabályokhoz kössék a tagállamok költségvetéseinek hiánycéljait. „Hiába lesz meg a paktum márciusra, úgy hiszem, ez nem fogja megmenteni az eurót” – mondta Creighton Párizsban.

Újabb csúcson az olasz hozamok

Szerdán az olasz pénzügyminisztérium 3 milliárd euróért adott el állampapírokat, melyeknek átlagos hozama 6,47 százalék lett az előző árverésen kialakult, 6,29 százalékkal szemben. Az olasz állampapírok hozama folyamatosan nő az utóbbi hónapokban az ország adóssága nagyságával és kezelhetőségével kapcsolatos befektetői aggodalmakra. „Természetesen a 6,5 százalékos 5 éves kötvényhozamok nem fenntarthatók, s a finanszírozási költségek kulcskérdés lehet Olaszország számára a következő év első negyedévében” – vázolta a jövőbeni olasz problémákat Michael Leister, a WestLB elemzője.

Olaszország államadóssága 1,9 ezer milliárd euró, mely a hazai össztermék (GDP) arányában 120,5 százalékot tesz ki, ami a második legnagyobb érték az EU-ban. Az olaszoknál csak Görögországban nagyobb a GDP-arányos államadósság: náluk 160 százalék körüli. Ugyanakkor az olasz államadósság jelentős része hazai kézben van, s elemzők szerint ez más országoknál is tendencia lehet. „Az egész euróövezetre jellemző jelenleg, hogy minden egyes befektető inkább saját, hazai piacát részesíti előnyben. Ha minden kötél szakad, akkor mindig a saját kormányunk lesz az egyetlen, mely támogat. Éppen ezért inkább a saját adósságállományt birtokolnád, mintsem másét” – mondta a Rabobank hozamelemzője, Richard McGuire.

Szemben az olasz hozamok megugrásával, Németországban csökkentek a kamatok. A legbiztonságosabbnak vélt euróövezeti állam finanszírozási költségei tovább mérséklődtek: a kétéves kötvények hozamai 0,29 százalékra csökkentek a múlt havi 0,39 százalékról.