Befektetési rekord az EBRD-nél

Rekordot döntött tavaly az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a közép-kelet-európai és közép-ázsiai országokban végrehajtott befektetések értéke – közölték szerdán a bank londoni székhelyén.

Az előzetes összesítés szerint a bank a tevékenységi területéhez tartozó országokban összesen 380 finanszírozási programot hajtott végre 2011-ben, és ezek összértéke „valamivel meghaladta„ az eddigi rekordot, vagyis az egy évvel korábbi 9 milliárd eurót.

Az EBRD közölte, hogy várakozásai szerint a tavalyi egész éves realizált eredmény 800 millió euró felett lesz, elsősorban az erőteljes nettó kamatbevételek nyomán.

Az előzetes beszámoló szerint a nem teljesítő kinnlevőségek aránya az EBRD teljes hitelportfólióján belül igen alacsony, mindössze 2,6 százalék, és folyamatosan csökken: 2010-ben még 2,9 százalék volt.

A pénzintézet tőkeellátottsága „igen jó”: az alapszintű – Tier 1 – tőkemegfelelési ráta tavaly meghaladta a 20 százalékot – áll a beszámolóban.

Az EBRD – új stratégiai prioritásainak megfelelően – 2011-ben 10 százalékkal egymilliárd euróra növelte az átalakulás korai szakaszában járó országoknak nyújtott finanszírozásait, és további egymilliárd eurót juttatott a nyugat-balkáni kedvezményezett országoknak.

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett tavalyi éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow bankelnök már egyértelműen utalt az EBRD tevékenységi súlypontjának fokozatos áthelyeződésére, kijelentve: a közép-európai EU-tagországok várhatóan 2015-re „kinőnek„ a bankból – vagyis akkor már nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra –, s az EBRD azután elsősorban Európa déli és keleti részére, valamint Közép-Ázsiára összpontosítja tevékenységét.

A bank – amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában – a tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi válság miatt mindazonáltal jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját is, amelynek alapján – ha megvalósult volna – a közép-európai EU-tagállamok már 2010 óta nem részesülnének új finanszírozásban az EBRD részéről.

A bank 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik” a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt növeli a régió támogatását.

A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyelőtti éves közgyűlésen jóváhagyták.

A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak.

A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.