A 2008-tól 2010-ig működött SoFFin felélesztéséről a törvényhozás döntött a konzervatív–liberális kormánykoalíció frakcióinak támogatásával. Az ellenzék elutasította az indítványt, az egybehangzó kritika szerint elsősorban azért, mert az alap révén ismét közpénzből támogatják a bankokat, amelyek megint nem vállalnak részt az általuk is okozott válság terheiből.
A SoFFin összesen 80 milliárd euró hitelt nyújthat és 400 milliárd euróra vállalhat garanciát. A berlini vezetés az alap újbóli felállításával azt kívánja elérni, hogy valamennyi úgynevezett rendszerkockázati jelentőségű német bank meg tudjon felelni az Európai Bankhatóság (EBA) követelményeinek. Az EBA tavaly decemberben közzétett adatai szerint a német bankoknak összesen 13,11 milliárd euró friss tőkét kell szerezniük 2012 közepéig a 9 százalékos tőkemegfelelési követelmény teljesítéséhez.
A szavazást megelőző beszédében Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter hangsúlyozta: az alap felállítása sürgetően fontos megelőző intézkedés, ugyanakkor a forrásait várhatóan nem kell igénybe venni, mert a bankok a piacon is be tudják majd szerezni a hiányzó tőkét, a SoFFin így valójában inkább bizalomerősítő funkcióval bír.
Korábban azt tervezték, hogy a pénzügyi felügyelet (Bafin) felhatalmazásának kiterjesztésével akár a tulajdonosok akarata ellenére is arra kötelezhetik a gyengélkedő bankokat, hogy fogadják el az állami tőkeinjekciót. A végül megszavazott törvényből ez a rendelkezés hiányzik, a felügyelet jogkörét azonban mégis bővítették. A Bafin így az eddiginél hamarabb beavatkozhat cégek ügyeibe, ha pénzügyi válság felé vezető folyamatokat észlel. A bankok számára pedig létrehoztak egy különleges társaságot – úgynevezett rossz bankot –, amelyre át lehet ruházni a válsággal küszködő euróövezeti tagországoktól származó, elértéktelenedett állampapírokat, aminek hatására javul, tisztul a portfólió.
Fidesz-KDNP
A nyáron elapadt a Tisza + videó
