Messze túlszárnyaltuk a szocialista idők eredményeit

Tavaly 63 százalékkal javult a kohéziós támogatások felhasználási aránya Magyarországon az előző évhez képest.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága szerdai ülésén áttekintette a kohéziós politika támogatására szánt uniós összegek tagállami felhasználását. A kohéziós politika két pillére az Európai Régiófejlesztési Alap és a Kohéziós Alap. Ezekre 2007–2013 között összesen 260,54 milliárd euró áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a tagállamok idén január elsejéig csak 33,16 százalékát vették igénybe. Ez kevésnek tűnik, de az elmaradás behozható, hiszen a kifizetések még akár 2016-ra is áthúzódhatnak. Két éve még csak 12,30, egy éve pedig 22,80 százalék volt az európai átlag, tehát egyre jobban gyorsul a felhasználás – áll Surján László szerkesztőségünknek küldött közleményében.

Magyarország számára a hétéves keret 21,29 milliárd euró, ennél csak Csehország, Spanyolország és Lengyelország kap többet. Ebből 2010-ig 13,4 százalékot használtunk fel, ami egy százalékponttal az uniós átlag felett volt. 2011. január elsejére a felhasználás 8,7 százalékkal javult. 2011 még jobban sikerült. Idén január elsejére 2,4 százalékkal az európai átlag fölé kerültünk. A szakbizottság kimutatása szerint a felhasználás 2011-ben Magyarországon majd 63 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ez pedig a negyedik legnagyobb az egész Európai Unióban.

Surján László ezzel kapcsolatban kiemelte: az Orbán-kormány elődeihez képest a kohéziós politika terén is látványos javulást ért el, de további gyorsításra van szükség. Mivel a támogatás utófinanszírozással történik, a pályázóknak többnyire hitelt kell felvenniük. E hitel visszafizetése lényegében garantált, igen ritkán jön közbe olyan akadály, ami miatt a pályázat meghiúsul. A kockázat tehát kicsi, de ez a kamatokban nem, vagy alig tükröződik. „Az uniós támogatás nem a bankok hasznát akarja növelni, ezért a kamatok legyenek reálisak, a kockázattal arányosak” – hangsúlyozta. A képviselő szerint külön öröm, hogy az Európai Uniótól Magyarország befizetéseinél 4,37 milliárd euróval több átutalást kapott tavaly, jóval többet, mint eddig bármikor.

„Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban zajló politikai viták felelőtlensége és a hazánkat érő megalapozatlan vádak miatt egyre többen fordulnak el az uniótól, érdemes arra is figyelni, hogy 2004–2010 között Magyarország 5,8 milliárd eurót fizetett be a közös kasszába, ugyanakkor 15,5 milliárd euró támogatás érkezett. A mérleg rendkívül pozitív, a 2011-es rekordévet is számolva 14 milliárd euró (több mint 4000 milliárd forint) többlet, a mai világgazdasági helyzetben pedig ez az egyik legfontosabb külső segítség a felemelkedésünkhöz” – hívta fel a figyelmet Surján László kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament nemrég megválasztott alelnöke.