2140 milliárd forint. Nagyjából ekkora értékben kereskedett Magyarország Kínával 2011-ben. Az összeg növelhető, sőt a kedden megalakuló Kínai–Magyar Üzleti Tanács tervei szerint immár növelendő. A frissen megalakuló szervezet hazai társelnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a VOSZ társelnöke. Kínai kollégája Csen Feng, a Hainan Airlines Group elnöke.
Az évente két ülést tervező tanács többek a mezőgazdasági, ezen belül az élelmiszer-ipari együttműködés javítását tűzte ki célul, lebontanák az adminisztratív akadályokat, illetve összeállítanak egy olyan vállalkozói adatbázist, melynek segítségével a kínai és a magyar cégek megfelelő partnerre lelhetnek egymás országaiban. A pénzügyi, jogi szolgáltatások biztosítására banki kapcsolatokat is kialakítanak, fejtette ki az alakuló ülésen Csányi Sándor. A magyar–kínai kapcsolatok felélesztésének fontos hozadéka lehet akár egy, a Malévval kapcsolatos megállapodás is.
Kína 9 százalék körüli GDP-növekedést produkált 2011 utolsó negyedévében, és annak érdekében, hogy megfelelően tudja biztosítani a lakosság ellátását, ezt nem is adhatja alább. A szinten tartáshoz elengedhetetlen a piac bővítése és a kapcsolatok ápolása.
Dupla vagy semmi
– Ez a fajta kapcsolatfelvétel – melyre egyébként többször is volt már példa az elmúlt húsz évben – elsősorban Magyarország számára fontos. Persze a kínaiak sem bánkódnak, hogy létrejött a tanács, de ők elsősorban a belső kereslet növelésére törekednek – kommentálta az MNO-nak a tanács megalakulását Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. A Kína-szakértő emlékeztetett: tavaly a két ország kormányfője célként tűzte ki a kereskedelmi forgalom megduplázását – néhány éven belül. „A növekedés egyébként folyamatos, a 2011-ben meghatározott irányelvek mentén a 20-25 milliárd dollárt is elérheti az éves forgalom. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kereskedelmi tevékenységet nem a politikusok bonyolítják, és nem az ehhez hasonló megállapodások generálják. Nem lenne tehát túl bölcs dolog, ha a tanács megalakulásától várnánk az áttörést. Az export-import növekedése kizárólag a cégek egymás közti kapcsolatain múlik, ha sikerül tartalommal megtölteni a megállapodást, akkor mindenképpen volt értelme megkötni.
Salát Gergely úgy vélte, tisztán kell látni a tavalyi forgalomnövekedés okait. Egyes esetekben ugyanis szimplán arról van szó, hogy egy amerikai cég magyarországi összeszerelő üzemébe Kínából rendelik az alkatrészeket. Természetesen ez is hozzájárul az emelkedéshez, tehát alábecsülni sem érdemes fontosságát.
A Magyar–Kínai Üzleti Tanács alakuló ülésén az ázsiai ország magyarországi nagykövete, Kao Csien kiemelte: nem csak a városi cégekre kell koncentrálnia a hazai vállalatoknak, a vidék is hasonlóan fontos célpont kell, hogy legyen. A Kína-szakértő ugyanezeket a húrokat pengette. – A magyar cégeknek nincs is más választásuk, hiszen olyan nagyvárosok, mint Peking vagy Sanghaj, teljesen telítettek. Az itt tapasztalható hatalmas versenyfutásban elveszhetnek a hazai cégek, míg vidéken sokkal »csendesebb a piaci harc«. Ez az irány tehát jónak kínálkozik. Mindemellett a kínai belpolitika is folyamatosan a vidék felé tereli a külföldről érkező befektetőket, szóval itt tényleg lehet keresnivalónk.
Kivárásra játszanak
Salát Gergelytől azt is megkérdeztük, vajon Kína valóban olyan komoly partnerként tekint hazánkra, mint azt hangoztatja, vagy csak csepp vagyunk a tengerben. A szakértő úgy fogalmazott, a hozzánk hasonló súlyú országok között igen előkelő helyet foglalunk el a kereskedelmi partnerek sorában, ugyanakkor esélyünk sincs versenybe szállni Németországgal vagy Franciaországgal. „Az év elején úgy tűnt, volt egy komolyabb felbuzdulás Kínában, hogy megsegítsék az uniót. Mára alábbhagyott a lelkesedés. Peking most kivár, és megvárja, amíg az EU meghozza a komolyabb kríziskezelő döntéseket.”
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
