Megfelelő időjárás esetén február végéig meghosszabbítható a nádaratás ideje, de a meteorológiai előrejelzések nem ígérnek kedvező változást, így a tendernyertes vállalkozások várhatóan a következő napokban megkezdik a szárazföldről az aratást – mondta Pécseli Péter. Mint kifejtette, a rendelkezésre álló gépekkel legfeljebb 20 centiméteres vízmélységig tudnak a nádasokba hatolni, így várhatóan az engedélyezett területek legfeljebb tizedéről tudják majd a nádat betakarítani.
200 hektárt kellene learatni
A Balaton nádasállománya 1200 hektárra tehető, felét védelmi zár alá helyezte az illetékes nemzeti park. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni „vetésforgóban”, hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból. Erre néhány éve még elegendő összeg, 10-12 millió forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, de az elmúlt két évben a kirendeltség már csak a saját forrásaiból, részben az előző évi haszonnádaratásból származó bevételekből gazdálkodhatott. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók fizetnek, míg a rossz minőségű levágásáért a kirendeltségnek kell fizetnie.)
Tavaly a vízügyi kirendeltség csak 3,5 millió forintnyi forrást tudott biztosítani a vízminőség-védelmi aratásra, és az importnád annyira leszorította a jó minőségű hazai nád árát, hogy nem bizonyult elég vonzó üzletnek a haszonnádaratás. Így is csaknem 100 hektárnyi területen vágták le a nádat, ami ebben az évben már jó eredménynek számítana.
Civilek is arathatnak
Pécseli Péter tájékoztatása szerint az idén a tavalyihoz hasonló összeget tud előteremteni a kirendeltség erre a célra, de most a jégborítás hiánya szab korlátokat a betakarításnak. A vállalkozók által leszerződött 80 hektárnyi terület mellett mintegy 20 hektáron egyedi kérelmek alapján civil szervezetek, önkormányzatok, egyesületek arathatnak, de még kérdéses, mire jutnak, ha nem fagy be a tó.
A kirendeltségvezető szerint az, hogy a Balatonnál már a harmadik éve nem éri el a learatott terület az ideálist, nem okoz vízminőségi, természetvédelmi vagy ökológiai problémát, de a nád kevesebb helyen tud majd megújulni, és több lesz az avas, elöregedett, besűrűsödött nádas a Balatonon.
