Tavaszra minden megnyugodhat Magyarország körül

Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki előrejelzése szerint „jó esély van arra”, hogy már az idei első negyedévben megszületik a megállapodás Magyarország, az IMF és az EU között egy készenléti támogatási csomagról.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege a kelet-közép-európai térség idei kilátásairól befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett átfogó prognózisában Magyarországról azt írta, hogy előzetes várakozásainak megfelelően „az intenzív piaci nyomás” hatására a magyar hatóságok hangneme „sokkal békülékenyebbé vált”, és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához Magyarország finanszírozási igényeinek fedezhetőségével kapcsolatban. A ház előrejelzése szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok, de a cég elemzői ezzel együtt is változatlanul „rázós viszonyra” számítanak a kormány és az IMF között.

Mások elhúzódással számolnak

Más nagy londoni házak ugyanakkor valószínűbbnek tartják az IMF-tárgyalások elhúzódását. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői Magyarországról összeállított legutóbbi értékelésükben 65 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak az idei második negyedévre várja.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői minapi előrejelzésükben közölték: változatlanul arra számítanak, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról. A ház azonban azzal is számol, hogy a vitatott – főleg az MNB-vel kapcsolatos – ügyek miatt lassú haladás várható a tárgyalásokon.

Védőháló viszonylag alacsony áron

Csütörtöki elemzésükben a Morgan Stanley londoni felzárkózó piaci közgazdászai azonban ezzel kapcsolatban azt írták, hogy tekintettel a helyzet súlyosságára, „erősen logikátlannak tűnne a kormány szemszögéből egy piaci roham megkockáztatása, ha a védőháló viszonylag alacsony áron elérhető”. A ház szerint ebből a szempontból „az új MNB-törvény sem komoly akadály, ha a kormány valóban egyezségre akar jutni”.

A cég elemzői szerint a megállapodás elérhető távolságban van, és ha megszületik, akkor helyreáll a piaci bizalom, és ebben az esetben „az MNB-t is rá lehet venni, hogy enyhítési alapállásra helyezkedjen”.

Kamatcsökkenést hozhat a megállapodás

A Morgan Stanley londoni közgazdászainak előrejelzése az, hogy ha sikerrel végződnek a tárgyalások a valutaalappal és az EU-val, akkor – jóllehet rövid távon még elképzelhető egy további 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelés – a magyar jegybank gyorsan enyhítési alapállásra váltana, és a megállapodás megkötése után rövid idővel, akár már az első negyedév végén hozzákezdene a kamatcsökkentésekhez. Mindezek alapján a Morgan Stanley fenntartja azt a prognózisát, hogy 2012 végéig az MNB-alapkamat 6,25 százalékra süllyed vissza.

Más nagy londoni házak is hasonló forgatókönyveket vázoltak fel. A JP Morgan elemzői legutóbbi előrejelzésükben közölték, hogy bár várnak még kamatemelést 2012 első negyedére, ugyanakkor megerősítették azt a véleményüket is, hogy ha létrejön az IMF-megállapodás a pénzügyi védőhálóról, a jegybank hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A JP Morgan ennek alapján 6,00 százalékra csökkenő MNB-alapkamatot jósol az idei év végére.

Elővigyázatossági jellegű

A Morgan Stanley londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint egy IMF/EU-csomag puszta léte önmagában elégséges lenne a bizalom helyreállításához, és így lehetővé válna, hogy a program elővigyázatossági jellegű maradjon, vagyis Magyarországnak esetleg nem is kell majd lehívnia pénzt a keretből.

Nem vonnának ki tőkét a külföldi bankok

A ház szerint az IMF/EU-megállapodás megkötése mindemellett azért is „igencsak kívánatos lenne”, mert a valutaalap közbenjárhatna a magyar piacon jelen lévő külföldi bankoknál, és gyakorlatilag egy új „bécsi kezdeményezést” hozhatna tető alá.

Az eredeti bécsi kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és az IMF-nek kulcsszerepe volt – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-közép-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.

A Morgan Stanley csütörtöki elemzése szerint megállapodás esetén az IMF most is koordináló szerepet töltene be a Magyarországon aktív külföldi bankok körében, és ezzel elejét lehetne venni az olyan „súlyos mértékű” tőkekivonásoknak, amelyekre az utóbbi hónapokban már volt példa.