Folyamatosan figyelmeztettek a Malévval kapcsolatos kockázatokra

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években folyamatosan figyelmeztetett a Malév Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos kockázatokra – olvasható az ÁSZ hírportálján.

Mint azt megírtuk, Oszkó Péter tagadta, hogy a Wizz Airnél lévő igazgatósági tagsága során bármilyen szinten is foglalkoztak volna a Malév ügyeivel. Mint ismert, a Wizz Air vezérigazgatója tett feljelentést az Európai Bizottságnál a magyar légitársaság állami támogatása miatt. Selmeczi Gabriella szerint már érthető, miért hisztériázott a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere.

Négy évvel hosszabb lett az állami kezesség

A Malév MFB-től felvett – a technikai társaságon keresztül átvállalt – hiteleire vonatkozó állami kezességvállalás időtartama a privatizációs eljárás során négy évvel meghosszabbodott. Ennek jogalapját a részvények adásvételére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan 2007 áprilisában megkötött Tartozásátvállalási és -módosító szerződés jelentette. Ennek az volt a következménye, hogy az állami kezesség a felvett hitelekre az eredeti időtartamnál négy évvel hosszabb lett. Jelentésében a számvevőszék a PM támogatást vizsgáló irodája állásfoglalására hivatkozva jelezte, hogy amennyiben a hitel kiszervezésével annak futamideje is nő, akkor az Európai Bizottság valószínűleg ezt a tényt csatlakozáson túl nyúló támogatásnak minősíti, így az bizottsági vizsgálat alá eshet.

Az ÁSZ 2009-ben olyan javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen az állami tulajdonú, különösen a veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének az EU előírásainak betartása érdekében történő, teljes körű előzetes felülvizsgálatáról. A 2010-ben történt visszaállamosítással kapcsolatban a számvevők azt a megállapítást tették, hogy a Malévben a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett – privatizációs szerződés szerinti – hitelszerződési bankgarancia kifizetésének érvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel is.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a Malév pénzügyi, gazdasági helyzete a megtett intézkedések ellenére sem rendeződött, így az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy a társaság működőképességének fenntartása jelentős kockázatot hordoz. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ javaslatot is tett a kormánynak, hogy vizsgáltassa meg a Malév visszavásárlásával kapcsolatban a korábbi részvényesi joggyakorló döntését abból a szempontból, hogy az állam elsődleges érdekeinek érvényesítését szolgálták-e, illetve hogy terhel-e valakit felelősség – olvasható az ÁSZ hírportálján.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) békéltetőtestülete segítséget nyújt a fővárosi vállalkozásoknak a Malév leállása miatt felmerült károk rendezésében, jogaik érvényesítésében – közölte a BKIK pénteken. A kamara tájékoztatása szerint az ügyben érintett vállalkozások permegelőző lehetőségként fordulhatnak a BKIK mellett önállóan működő Budapesti Békéltető Testülethez (BBT). Az itt lefolytatott eljárás során a testület egyezséget próbál meg elérni a vállalkozás és a Malév között. Amennyiben a légitársaság elfogadja a tanács döntését, akkor az ügy rendeződik és az eljárást nem kell bírósági útra terelni – hívja fel a figyelmet a BKIK. A békéltetőtestület eljárása ingyenes és az esetek döntő többségében 90 napon belül megszületik a döntés. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a vállalkozás a légitársasággal közvetlenül megkísérelje az ügy rendezését. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, abban az esetben a vállalkozás a BBT-hez fordulhat jogorvoslatért.