A magyar biotermékeknek ennek köszönhetően jó a nemzetközi megítélésük, ezért értékesítési gondokkal ritkán találkoznak a termelők. Roszík Péter elmondta, százas nagyságrendben vannak nagykereskedők, integrátorok, akik felvásárolják és külföldön értékesítik a Biokontroll által minősített terményt, többnyire alapanyagként. Kisebb részben hazai élelmiszergyártók vásárolják fel az árut, illetve egy szűk termelői kör közvetlenül értékesíti belföldi fogyasztóknak vagy közvetlenül külföldi feldolgozóknak. Az ország legnagyobb biópiaca Budán, a Csörsz utcában működik, amely mintegy nyolcvan termelőt tart el.
Átmeneti nehézségek
A biogazdálkodás jövedelmezősége (5–6 százalék) kétszerese lehet a konvencionális növénytermesztésnek, állítja a szakember. Szerinte a magyar mezőgazdasági adottságok kifejezetten kedveznek ennek a nagy szakértelmet és sok élőmunkát igénylő termelési módnak. A biotermékek esetében a jóval kisebb terméshozam jelenti a fő drágító tényezőt a nagy élőmunkaigény mellett, a növényvédő szerek nélkülözése, a kisebb területigény, a támogatások és a jóval magasabb eladási ár viszont ellensúlyozza a többletköltségeket.
A biotermelés volumene 2009-ben ugrott meg, amikor az uniós agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások elindultak. Mint ismeretes, az olyan termőterületen, ahol korábban intenzív vagy integrált növénytermesztés folyt, hiába kezd el valaki biomódon termelni, a talajba került vegyszermaradványok teljes lebomlásáig (2–3 évig) nem kaphat a termény biominősítést, ezért kénytelen a gazda olcsóbban, szokványos áron értékesíteni. A támogatás az így keletkező veszteség kipótlását szolgálja. A probléma az, hogy 2014-ig nem lehet belépni a támogatási rendszerbe, ezért jelenleg nem növekszik a biótermelés Magyarországon, noha volna rá piaci kereslet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!