Csaba László azonban korábban arról beszélt, „IMF-hitel nélkül el lehet lenni, ha egyébként a dolgaink rendben vannak”. A közgazdász, akinek a véleményét a miniszterelnök is kikéri, 50 százalékra taksálta az IMF-megállapodás esélyét.
Fellegi Tamás múlt pedig pénteken bejelentette Washingtonban, hogy közeledett Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap álláspontja abban, hogy az egyeztetés fókuszában a gazdasági–pénzügyi kérdéseknek kell állniuk. Mint megírtuk, londoni elemzők szerint az új magyar IMF/EU-finanszírozási programról június előtt most már nem valószínű a megállapodás.
Még egy magasabb adókulcs
Az adórendszer kapcsán Kovács Árpád úgy vélte: az egykulcsos adó több száz milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Megoldást jelentene ezért, ha ideiglenesen bevezetnének a mostani mellé még egy, ennél magasabb adókulcsot, esetleg szolidaritási járulékot. Így hosszabb távon nem feltétlenül sérülne a kormány középosztályt támogató adófilozófiája. A KT elnöke szerint nagy vonalakban egyet lehet érteni a különböző „külső szervezetek”, például az OECD Magyarországgal kapcsolatos véleményével, ugyanakkor az ajánlások megvalósítása az adott feltételek között korántsem egyszerű.
Az például problematikus, hogy az OECD jelentése azt javasolja, még az idén vonjon ki a kormány a költségvetésből százmilliárdokat úgy, hogy közben ne nyúljon a fogyasztáshoz, az oktatáshoz, a romafelzárkóztatáshoz, viszont tegyen rendet az egészségügy és a tömegközlekedés területén, és karcsúsítsa az önkormányzatokat, amivel persze a gazdaság érzékelhető növekedése hiányában egyenlőre csak újabb munkanélkülieket „gyártana”. A tanulmány a javasolt átalakítások társadalmi következményeivel – nézőpontjából talán érthetően – kevéssé foglalkozik, nem tud tanácsot adni. Ez láthatóan a kormány dolga, emelte ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!