Az okos mérés Szász Lajos, a Magyar Telekom projektmenedzsere meghatározása szerint tulajdonképpen az értéklánc egyik eleme, nem más, mint a fogyasztói információk összegyűjtése és hasznosítása a gazdaságosság érdekében, a piaci szereplők előnyére.
Drucker György, a portál vezető elemzője arról beszélt, hogy kisebb áram-, gáz-, vízfogyasztó egységeket lehet kialakítani a termeléstől kezdve a helyi igények kiszolgálására, és ezek az önszabályozó egységek alkotnák a nagyobb rendszert.
A fogyasztó és a szolgáltató közötti mérés lényege – akár áramról, gázról, hőről, vagy vízről van szó – az olyan kétoldalú kapcsolat, amely széles skálán értelmezhető „okosság”. Ilyen például az előrefizetős kártyás mérő, vagy a háztartási méretű megújuló termelők esetében alkalmazott „oda-vissza” mérők.
Szász Lajos arról számolt be, hogy a Magyar Telekom már dolgozik okos mérés rendszerben a saját fogyasztásának szabályozásában.
Az E.ON szintén próbálkozik már az okos méréssel – mondta el Veisz Imre, az E.ON Hungária Zrt. műszaki stratégiai osztályának vezetője. Kísérleti projekteket indítottak a mérők technológiájára, a fogyasztói körök meghatározására és az információtechnológiára.
A Magyar Energia Hivatal koordinálásával folyik annak a fogyasztói körnek a kiválasztása, amelyben kísérletként bevezetnék az okos mérést. A hivatal arra számít, hogy az okos mérés eredményeként országos szinten 3-4 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás. A kísérleti projektnek ezt kellene igazolnia.
Az Európai Unió 2020-ig 80 százalékban írná elő az okos mérők alkalmazását, ha az gazdaságos.
Szász Lajos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy főleg a technológiai szállítók „vezérlik” a közszolgáltatók fejlesztéseit is, ez az infokommunikációban egyértelműen megmutatkozik.
