A leggyakrabban használt 95-ös oktánszámú szuperbenzin árait alapul véve Steffen Bukold azt találta, hogy az ár az elmúlt három hónapban 11,3 eurócenttel (közel 40 forint) nőtt literenként, miközben a magasabb nyersolajárak, illetve az euró/dollár árfolyammódosulás csupán literenként 6,6 centes áremelést indokolt volna. Vagyis literenként 4,7 cent az olajkonszerneket gazdagította, ami a német autósoknak összességében 98 millió eurós többletkiadást jelentett havonta a vizsgált időszakban.
A Saarbrücker Zeitung szerdai kiadásában megjelent, ezzel foglalkozó cikk szerint az extraprofit nem a benzinkutakat, hanem a finomítókat, és végsősoron azok tulajdonosait, a nagy olajcégeket gazdagítja.
A hamburgi energiaügyi információs szolgálat, az EID is jó évkezdetről számolt be az európai finomítóknál: a bruttó árrés az idei év első két hónapjában tonnánként 44 euró volt, míg a feldolgozási költségek átlagosan csupán 33 eurót tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozási költségekhez képest egyharmados, vagyis 33 százalékos árrést sikerült elérni a finomításnál.
Ettől kissé eltérő a helyzet a dízelüzemanyag esetében, amelynél a nyereség, bár magas szinten stabilizálódott, nem nőtt számottevően a vizsgált időszakban. A dízel technikailag rokon a fűtőolajjal, ezért a dízelpiac alakulására a hideg tél éppúgy jelentékenyen hatott.
Az európai finomítók a benzinfinomításnál fölös kapacitásokkal küzdenek, viszont a dízel esetében szűkös a finomítói kapacitás. A dízel esetében a nyersolajtól a végfelhasználóig egyébként is jelentősen többet keres az olajipar, mint a benzinnél.
A német Zöldek egyik közlekedéspolitikai szakértője a Saarbrücker Zeitungnak ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a benzinkutaknál nincs működő verseny, a helyzet javítása érdekében a versenyhivatalnak átfogó jogosítványokat kellene kapnia a szigorúbb ellenőrzésre és a beavatkozásra.
Hatalmasat nyerészkedtek az autósokon
Az olajipari konszernek az elmúlt hónapokban jóval mélyebben nyúltak az autósok pénztárcájába, mint azt az olajárak emelkedése indokolta – erre a megállapításra jutott a Bundestag zöldpárti frakciójának készített tanulmányában egy német energiapiaci szakértő.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!