A héten a hazánkat is érintő főbb gazdasági események közé az Európai Központi Bank (EKB) 530 milliárd eurós likviditásbővítése, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kincstárjegy aukciói, valamint a forint további erősödése tartozott. A magyar fizetőeszköz a hétfői 292 forintos euróárfolyamról folyamatosan erősödött péntekig. Elemzői vélemények szerint rövid távon tartható az erősnek mondható kurzus.
Credit Default Swap (CDS):
Adósságtörlesztésre köthető biztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési termék. A CDS árazását a piacok tapasztalati alapon a szuverén országkockázat alakulásának egyik legmegbízhatóbb indikátorának tekintik. (Az 500 bázispontos CDS-árazás azt jelenti, hogy tízmillió euró 5 éves lejáratú magyar kötvényadósság törlesztésbiztosítási díja évi 500 ezer euró.)
Odor Tamás szerint az ÁKK adatai „komoly erősödést jelentenek”, s azt jósolta tavaly szeptember után ismét 500 bázispont alá mehet a magyar CDS-árazazás. És tényleg: pénteken a londoni jegyzés késői szakaszában 493 bázispont környékén mozgott az 5 éves szuverén adósságra köthető CDS-ügyletek árazása. A három hónapos diszkontkincstárjegyek hozamai 7,22 százalékra, míg a 12 hónapos papíroké 7,45 százalékra csökkentek.
A GlobalFX vezető elemzője szerint Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek nyilatkozatai is „erősítették a forintot”. Az államtitkár csütörtökön közölte, hogy június végig létrejöhet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), míg Orbán biztos abban, hogy nem vonnak el uniós forrásokat hazánktól. Odor szerint ezek a megerősítések is erőt adtak a magyar fizetőeszköznek, s rövid távon „vállalhatónak” véli a forint euróárfolyamának a 287-293-as sáv tartását.
Az „olcsó pénz” gyengítette az eurót
Az EKB szerdai hároméves refinanszírozási tenderén ismét „olcsó pénzhez” juthattak az unió kereskedelmi bankjai. Odor szerint az unió jegybankja „jót is, meg rosszat is tett”. Az egyszázalékos kamat miatt az EKB gyengítette az eurót a jelentősebb devizákkal szemben, ugyanakkor az tény, hogy a bankok ezzel a likviditásbővítéssel biztonságosabbá váltak.
Keszeg Ádám is pozitívan értékelte a hetet. „A külpiacok kedvezően alakultak hazánk számára, s a regionális árfolyamok is tükrözik ezt a kedvező hangulatot” – mondta a Raiffeisen elemzője. Keszeg kiemelte, hogy a „lokális hírek tarthatják vissza a forint további erősödését”. A közgazdász szerint távolabb kerülhet a nemzetközi szervezetekkel a megegyezés, ugyanakkor a befektetők ezt még nem árazták be.
„Török kártya”
Elképzelhető, hogy a magyar kormány a „török kártyához” folyamodott. Keszeg szerint a jelenlegi helyzet ugyanis nagyon hasonlít ahhoz, amit Törökország játszott az IMF-fel 2009-ben. Ez amolyan „csiki-csuki” politika: egyik héten arról szóltak a hírek, hogy megszületik a megállapodás, míg a következő héten már halasztásról szólt a fáma. „A török kormány a konstans várakozással fenntartotta a pozitív hangulatot” – tette hozzá az elemző.
A közgazdász szerint az EKB likviditásbővítései eleddig „pozitív hatással voltak a periférián lévő országok államadósságainak finanszírozásaira”. A rövid távú olasz állampapírok 2 százalék közelébe mérséklődtek, pedig néhány hónappal ezelőtt még a hosszútávon fenntarthatatlannak vélt 6-7 százalék körül mozogtak.
A forint árfolyamával kapcsolatban Keszeg hozzátette, hogy „amennyiben nem lesz váratlan esemény”, akkor rövid távon tartható a 287-290 forintos euróárfolyam.
