Ilyen konkrét – az elvtelen tőkekiáramlás megakadályozására szolgáló – lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján részben adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról. „Ezt a kiskaput bezártuk” – írta a miniszter.
Jelentős szigorítást léptettek életbe az offshore társaságokkal szemben is – bizonyítási kötelezettség szigorítása, meghatározott tartalmú nyilvántartások bevezetése –, és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba való jövedelemkiáramlást, jegyezte meg Matolcsy.
„Arról is biztosíthatom, hogy a polgári kormány továbbra is elkötelezett a stabil, kiszámítható és vállalkozásbarát adózási környezet fenntartása mellett, és hogy a kedvező társaságiadó-rendszer révén a jövőben is arra fogja ösztönözi a társaságokat, hogy fokozzák magyarországi jelenlétüket” – írta a tárcavezető az ellenzéki képviselőnek adott válaszában.
A parlament 2010 júliusában fogadta el azt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely rendelkezett arról, hogy a kedvezményes 10 százalékos társaságiadó-kulcsot a korábbi 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos pozitív adóalapig lehet alkalmazni, egyúttal megszüntették a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék maradt.
A 2010-es átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhattak azok az adózók, akik teljesíteni tudták a feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék volt az adókulcs, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék.
