Matolcsy: „A kiskaput bezártuk”

Matolcsy György szerint kiszámítható, versenyképes adórendszerrel lehet biztosítani, hogy a vállalatok a megtermelt eredményt újra Magyarországon fektessék be.

A kedvezményes társaságiadó-kulcsot korábban éppen a kis- és középvállalkozások nem tudták igénybe venni, mert nem tudták teljesíteni az ehhez kapcsolódó szigorú feltételeket. A polgári kormány 2010-től egyebek között ezért tette lehetővé a kedvezményes 10 százalékos társaságiadó-kulcs széles körű alkalmazását – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.

2010. július 1-je óta lényegében a teljes kkv-szektor 10 százalékos társaságiadó-kulccsal adózik, ellentétben a magas adózás előtti eredménnyel rendelkező – jellemzően multinacionális – vállalatokkal, amelyek a pozitív adóalap 500 millió forintot meghaladó összege felett továbbra is 19 százalék mértékű társasági adó fizetésére vannak kötelezve. Már csak ezért is nehezen érthető az az álláspont, amely szerint a kormány nem szedi be az adót a multinacionális vállalatoktól, vagy éppen nekik kedvezne – fogalmazott a miniszter.

Matolcsy György hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar adópolitika nem szándékozik akadályt emelni a beruházások előtt, a fejlesztési adókedvezményeket bármely vállalkozás igénybe veheti, ha teljesíti a társaságiadó-törvényben meghatározott feltételeket. A fejlesztési adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, továbbá vállalja, hogy a megvalósítandó beruházást annak üzembe helyezését követően kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig, nagyvállalkozás esetében legalább öt évig fenntartja. „Mindezekre való tekintettel hangsúlyozzuk, hogy a magyar kormány nem nyújt anélkül adókedvezményt a külföldi vállalkozások számára, hogy elvárná cserébe új munkahelyek megteremtését, illetve hosszabb magyarországi jelenlétet” – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette: egyetért azzal, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlást minden gazdaságpolitikának fokozottan szem előtt kell tartania, s keresni kell azokat a jogi eszközöket, amelyek megfelelő keretet adnak a megtermelt haszon magyarországi felhasználásához. Ennek legfőbb eszköze azonban a miniszter szerint nem lehet csupán a tiltás; a kiszámítható, versenyképes adórendszernek kell biztosítania, hogy a megtermelt javakból származó eredményt újra Magyarországon fektessék be. A polgári kormány a miniszter szerint ebbe az irányba tesz lépéseket.

Ilyen konkrét – az elvtelen tőkekiáramlás megakadályozására szolgáló – lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján részben adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról. „Ezt a kiskaput bezártuk” – írta a miniszter.

Jelentős szigorítást léptettek életbe az offshore társaságokkal szemben is – bizonyítási kötelezettség szigorítása, meghatározott tartalmú nyilvántartások bevezetése –, és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba való jövedelemkiáramlást, jegyezte meg Matolcsy.

„Arról is biztosíthatom, hogy a polgári kormány továbbra is elkötelezett a stabil, kiszámítható és vállalkozásbarát adózási környezet fenntartása mellett, és hogy a kedvező társaságiadó-rendszer révén a jövőben is arra fogja ösztönözi a társaságokat, hogy fokozzák magyarországi jelenlétüket” – írta a tárcavezető az ellenzéki képviselőnek adott válaszában.

A parlament 2010 júliusában fogadta el azt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely rendelkezett arról, hogy a kedvezményes 10 százalékos társaságiadó-kulcsot a korábbi 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos pozitív adóalapig lehet alkalmazni, egyúttal megszüntették a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék maradt.

A 2010-es átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhattak azok az adózók, akik teljesíteni tudták a feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék volt az adókulcs, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék.

A parlament 2010 novemberében 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsot. „A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január elsejétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke. Az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése” – kommentálta a változást az NGM 2010. decemberi közleményében.

Matolcsy György 2011. március 1-jén, a Széll Kálmán-terv ismertetésén jelentette be, hogy 2013–14-ben mégsem csökkentik 19-ről 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, hanem a társasági adóból származó bevételt is államadósság-csökkentésre fordítja a kormány.