Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezető testületekben a nők számaránya idén januárban 13,7 százalék volt, ami szerény javulást jelent a 2010. októberi 11,8 százalékhoz képest. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület szerint ha a nemek között egyensúly alakul ki a cégvezetés személyi összetételét illetően, akkor az bizonyítottan hozzájárul a jobb üzleti teljesítményhez, a versenyképesség javításához.
A brüsszeli bizottság egyebek között hivatkozott az Ernst & Young cég vizsgálatára, amely 290 tőzsdei vállalatra terjedt ki, és amelynek a megállapítása szerint a nyereség lényegesen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezető testületben, mint azoknál, ahol egyetlenegy sem.
A nemek közti egyenjogúság e területen való előmozdítása érdekében az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett, amely május 28-ig tart. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos a témakör legvitatottabb kérdésével, az úgynevezett „női kvóták” bevezetésével kapcsolatban egyes uniós tagországok tapasztalatai alapján nyilatkozatban hangsúlyozta: ő személy szerint „nem nagyon támogatja” a kvótákat, az ilyen intézkedések nyomán elért eredménnyel azonban elégedett.
Az egyes uniós tagországok között – derült ki a brüsszeli bizottsági összesítésből – nagy különbségek tapasztalhatóak abban a tekintetben, hogy mekkora a nők aránya a legnagyobb vállalatok vezető testületeiben. Az élen Finnország áll 27 százalékkal. Lettországban ez az arány 26 százalék, míg Máltán mindössze 3, Cipruson pedig 4 százalék. A magyarországi adat az Európai Bizottság szerint 5,3 százalék.

Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt