Putyin győzelme piaci szemmel

Vlagyimir Putyin elnökválasztási győzelme után a piac most elsősorban a moszkvai utca reakciójára és a következő kormány összetételére figyel.

A JP Morgan bankcsoport londoni részlegének szakértői hétfői elemzésükben kiemelték: várakozásuk szerint a piac valószínűleg megkönnyebbüléssel fogadja, hogy Putyin már az első fordulóban győzött, de azt is, hogy szavazataránya nem haladta meg jelentősen a 60 százalékot, mert „ez még inkább feldühítette volna az ellenzéket”. A ház elemzői szerint a fennmaradó bizonytalansági tényezők között van, hogy hova fejlődnek az utcai tiltakozó megmozdulások, milyen lesz a következő kormány összetétele, és milyen gazdaságpolitikai irányt választ a régi–új orosz elnök.

A JP Morgan londoni szakértői közölték, hogy nem várnak nagy változásokat az orosz gazdaságpolitikában, és arra számítanak, hogy az ellenzék erősödő nyomása és a jelenlegi orosz rezsim támogatottságának hosszú távú, fokozatos hanyatlása miatt a költségvetési konszolidáció valószínűleg háttérbe szorul.

A korrupció elleni fellépés

Mindemellett a mélyen gyökerező bürokrácia és az állami kiváltságokra pályázók „természetes ellenállása” jó eséllyel akadályozni fogja az igazságszolgáltatási rendszer reformjának gyors haladását és a média szabadabbá tételét is, márpedig e két tényező alapvető fontosságú eleme a korrupció elleni fellépésnek – hangsúlyozták a JP Morgan londoni szakértői.

160 milliárd dollárnyi ígéret

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő hétfőn Londonban összeállított elemzésében kiszámította, hogy ha a védelmi és az egészségügyi kiadások, valamint a bérek további emelésére Putyin által tett választási ígéreteket végrehajtják, az 160 milliárd dollárba is kerülhet; ez az éves orosz hazai össztermék (GDP) 8 százaléka.

Olaj

A Fitch Ratings számításai szerint az állami költekezés eddig is gyors növekedése miatt a nyersolaj- és földgáz-értékesítési bevételek nélkül számolt orosz államháztartási hiány máris elérte a GDP-érték 10 százalékát, és most már 117 dollár körüli hordónkénti átlagos olajárra lenne szükség 2012 egészére vetítve az egyensúlyos orosz költségvetési mérleghez.

A jelenlegi magas olajár védi az orosz közfinanszírozási rendszert. Ha azonban nem történik olyan költségvetési szigorítás, amely jelentősen csökkenti az olaj- és földgázbevételek nélkül számolt deficitet, akkor az olajárak esetleges súlyos mértékű és tartós esése káros hatást gyakorolna az orosz gazdaságra és a közfinanszírozási rendszerre, s így valószínűleg Oroszország leminősítését eredményezné – áll a Fitch Ratings hétfői londoni elemzésében.

Minősítés

A Fitch jelenleg befektetési ajánlású, BBB szintű szuverén adóskockázati besorolással tartja nyilván Oroszországot. A hitelminősítő azonban már január közepén levette a napirendről az orosz adósosztályzat javítását, stabilra módosítva a szuverén orosz besorolások kilátását a felminősítés lehetőségére utaló pozitívról. A Fitch a kilátásrontáshoz fűzött indoklásában is kiemelte azt a véleményét, hogy a lakossági nyomás hatására lanyhulhat az orosz kormány készsége a költségvetési kiigazítások végrehajtására, amelyekre pedig szükség lenne az olajbevételek nélkül számolt államháztartási hiány csökkentéséhez.

Putyin is elismerte

Az elnökválasztási eredményről összeállított hétfői londoni elemzésében a hitelminősítő felidézte, hogy a választási kampány során Putyin is elismerte a szerkezeti reformok szükségességét a gazdasági alulteljesítés kezelésére és az olajszektoron kívüli beruházások ösztönzésére.

A tőkemenekítés mértéke 2011-ben több mint kétszeresére emelkedett, az orosz gazdaság növekedési üteme pedig a fele volt a globális pénzügyi válság előtt mértnek. Mindazonáltal továbbra sem világos, hogy a Putyin által jelzett reformszándékot valóban követi-e cselekvés a gazdaságpolitikában – áll a Fitch Ratings hétfői londoni értékelésében.

Megint olaj

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági–pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics közgazdászai hétfői elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Oroszország jelenlegi növekedési modellje a magas olajárak hajtotta belső fogyasztásra alapul, és ezért fenntarthatatlan.

A ház kimutatása szerint Oroszországnak 2004 óta összesen 850 milliárd dollár pótlólagos exportbevétele származott csak az olaj- és földgázárak emelkedéséből, és a magas határadókulcs révén ennek zöme az államkasszába került. Bár 120 milliárd dollárt félretettek két stabilizációs alapban, az energiahordozó-export bevételei az állami költekezés komoly növekedéséhez járultak hozzá, különösen az elmúlt három évben.

Reáljövedelmek

Mindeközben a bérek is jóval a termelékenység javulását megelőzve növekedtek, és ez nagy inflációt okozott ugyan, azonban a reáljövedelmek így is 150 százalékkal nőttek azóta, hogy Putyin 2000-ben először hivatalba lépett, a GDP reálértéke pedig csaknem megkétszereződött – áll a Capital Economics hétfői elemzésében.

A ház szerint mindazonáltal ez a növekedési modell nem tartható, mivel a kereslet fenntartása egyre nagyobb mértékben függ a magas olajáraktól, ráadásul az állami költségvetés egyensúlyi helyzetéhez – a Capital Economics londoni szakértőinek saját számításai alapján – most már 115 dolláros éves átlagos olajár szükséges, 2007-ben viszont még 40 dolláros hordónkénti átlag is elégséges volt hozzá.

Mindezek alapján a cég szakértői azt valószínűsítették hétfői helyzetértékelésükben, hogy a most kezdődő elnöki periódus során kérdésessé válik Putyinnak mint az orosz gazdasági, pénzügyi és politikai stabilitás garantálójának megítélése.