Várhatóan megszavazzák a kohéziós támogatások felfüggesztését

Győri Enikő szerint a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa jövő heti ülésén várhatóan megszavazza a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesztését.

Az államtitkár az MTI-nek pénteken úgy nyilatkozott, az uniós pénzügyminiszterek jövő keddi ülésükön várhatóan jóváhagyják az Európai Bizottság javaslatát, hogy jövő januártól függesszék fel a kohéziós támogatásokat, mivel „nem szokott olyan előfordulni, hogy a tanács másmilyen döntést hoz, mint amit javasol az Európai Bizottság”. Úgy vélte, ezt a várakozást erősíti az is, hogy a gazdasági fegyelem erősítése és a szigorú költségvetési gazdálkodás jelenleg központi kérdés az unióban.

Ez azonban „nem egy világvége”, a kormány „technikai ügyként” kezeli a kérdést – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, „az a helyes hozzáállás, hogy mi tudomásul vesszük”. „Nem tartjuk sem az időzítést, sem azt, hogy mi váltunk célországgá, szerencsésnek” – jegyezte meg.

„Nem változtatunk azon, amit eddig is tettünk„ – hangoztatta, kifejtve: továbbra is a költségvetési hiány ledolgozása a kormány célja. Hozzátette: bíznak abban, hogy a következő félévben felmutathatnak olyan bizonyítékokat, amelyeket a bizottság is elégségesnek talál ahhoz, hogy az eljárást megszüntesse, és így egyetlen fillért sem veszít el Magyarország.

Azzal kapcsolatban, hogy a bizottság szerdán bejelentette: két kérdésben tovább viszik a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, Győri Enikő úgy vélekedett, ebben nincs „semmi meglepő vagy váratlan”, „ez egy jogi eljárás, aminek megvannak a fázisai”.

Az államtitkár egyúttal üdvözölte, hogy a nemzeti bank kérdésében úgy látta a bizottság, hogy „a jogi eljárást nem viszi tovább”. Mint mondta, a bizottság az ezzel a témával kapcsolatos további kérdéseit levélben eljuttatja a kormányhoz, ezekre „természetesen válaszolni fogunk”, amivel remélhetőleg minden kételyt eloszlatnak a nemzeti bank függetlenségével kapcsolatban.

A bizottság egy hónapot adott a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlenségének ügyében a válaszadásra, ezek kidolgozását az államtitkár szerint már meg is kezdték. Biztosan „időben készen leszünk, és mi a megoldásra törekszünk” – hangoztatta, kiemelve a párbeszéd fontosságát.
---- Oldal címe ----
Jó hírt mondott Magyarországról a forrás

Dán elnökségi források pénteken Brüsszelben újságíróknak elmondták, hogy a miniszteri ülésen két döntés várható Magyarországgal kapcsolatban: egyfelől egy uniós ajánlás elfogadása, amely az idei évet tűzi ki az – Európai Bizottság szerint túlzott – hiány korrigálásának határidejéül, másfelől pedig egy határozat arról, hogy amennyiben a magyar fél nem tesz hatékony lépéseket ennek érdekében, a kohéziós keret lehívhatóságának részleges (legfeljebb 495 millió euróig terjedő) felfüggesztése jövő évi hatállyal érvénybe lép.

Automatikusan érvényét veszti

A forrás azt is hozzátette: ez utóbbi döntés – ha a pénzügyminiszterek most egyáltalán jóváhagyják – gyakorlatilag automatikusan érvényét veszti akkor, ha a bizottság ősszel azt állapítja meg, hogy Magyarország elegendő lépést tett a kiigazítás érdekében.

A miniszteri üléssel kapcsolatban az elnökségi forrás azt is jelezte: komoly eszmecserét vár a témában a tagországok között, hiszen olyan lépésről van szó, amely nem mindennapos az unió gyakorlatában. Hozzátette, hogy a kohéziós keret felfüggesztése nem új lehetőség, bár eddig még a gyakorlatban nem élt vele az unió.

Az Európai Bizottság a hét elején jelentette be, hogy elfogadta a miniszterek elé terjesztendő ajánlástervezetet. Eszerint Magyarországot további költségvetési erőfeszítésekre kérik annak érdekében, hogy idén sikerüljön elérni a kormány saját hiánycélját, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 2,5 százalékos célt, jövőre pedig a deficit maradjon az uniós küszöbként meghatározott 3 százalék alatt „az egyszeri intézkedések kivezetése ellenére is”.

A tervezet szerint Magyarországnak szeptember közepéig kell az újabb intézkedéseket elfogadnia.
Az ajánlástervezet azt is megerősíti, hogy az Európai Bizottság szakértői felülvizsgálták az idei és jövő évi magyar költségvetési hiányra vonatkozó korábbi prognózisukat, és 2012-ben a korábbi 2,75-ös értékkel szemben a GDP-hez viszonyítva immár 3 százalékra becsülik a hiányt, 2013-ban pedig 3,6 százalékra a korábban várt 3,25 százalék helyett.

Az elnökségi forrás elmondta: azt várja, hogy a miniszteri ülésen elfogadják az ajánlást és a kohéziós keret felfüggesztésére vonatkozó határozatot. Emlékeztetett arra, hogy számos EU-tagország hangoztatta: hitelesnek kell lennie az EU-nak, amikor a pénzügyi fegyelem szigorításáról, szigorúbb betartásáról van szó. Erre a nemzetközi piacok is figyelnek – fűzte hozzá.

A miniszteri jóváhagyáshoz a javaslatnak úgynevezett minősített többséget kell nyernie a tagországok szavazataiból. Ehhez a 27 tagországból legalább 14-nek összesen legalább 255 támogató szavazatára van szükség a 345-ből (nagyságától függően minden tagállam meghatározott szavazati súllyal rendelkezik 3-29 között).

Nem kerül sor rá

Mint azt megírtuk, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint a gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.

Nincs alternatíva

A The Wall Street Journal című amerikai pénzügyi napilap európai kiadása (WSJE) Martonyi Jánossal készített interjút. A külügyminiszter a lapnak elmondta, a magyar kormány az Európai Unióval fennálló vitáinak megoldásán dolgozik, és arra törekszik, hogy mielőbb megkezdődhessenek a tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az elővigyázatossági hitelről.