Ezt az alig kilenc hónapja létrejött új ország informatikai minisztere, Barnaba Marial Benjamin jelentette be. Azt mondta, hogy a pénzből mezőgazdasági, infrastrukturális, távközlési és vízi erőműi terveket finanszíroznak majd. A miniszter közölte továbbá: Kína „tanulmányozza” azt a kérést, hogy finanszírozzon meg egy alternatív olajvezetéket Kenya északi tengerpartjáig, amely elkerüli a szudáni olajvezetékeket.
A kölcsön megadásának a bejelentésére néhány nappal az után került sor, hogy Salva Kiir Mayardit dél-szudáni elnök először tett hivatalos látogatást Kínában.
A 22 éves polgárháborút lezáró – és a Dél-Szudán tavaly júliusi függetlenné válását lehetővé tévő – 2005-ös békeszerződés szerint az észak és dél közötti határ Szudán függetlenné válása – 1956. január 1. – óta létezik. A brit gyarmatosítás korában az ország már két részre volt szakadva, az északi és a déli résznek külön-külön közigazgatása volt.
Az ebből a korszakból származó térképek közül sok ellentmondásos, a terepen pedig soha nem történt határkijelölés. Ennélfogva az 1800 kilométer hosszú határ menti területek egyötödét – termékeny, kőolajban vagy ásványokban gazdag területeket – Kartúm és Juba egyaránt magának követeli. A szétváláskor Szudán elvesztette kőolajkészletei háromnegyedét Dél-Szudán javára.
