A reáljövedelem csökkenésére számít a magyar, ezért nem vásárol

Mélyponton a vásárlási hajlandóság a GfK Hungária felmérése szerint.

A GfK csütörtöki közleménye szerint jóllehet az év első negyedében a fogyasztói bizalom indexe újra emelkedett, s a fogyasztói várakozások is javultak, a kereskedelem számára nem kecsegtet túl sok jóval az a tény, miszerint a vásárlási hajlandóság a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az első három hónapban.

A tájékoztatás szerint lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és az inflációs várakozások is, s a többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.

A komplex fogyasztói bizalmi index (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett, és jelenleg 125,3 ponton áll. A fogyasztói várakozási index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: a mutató csaknem 30 ponttal, 148,8 pontra nőtt. E növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.

A vásárlási hajlandóság indexe (VHI) január–március időszakban utoljára a tavalyi év elején látott mértékben, 16 ponttal csökkent, és 99,2 ponton állt meg 2012 márciusában.

A valaha mért legalacsonyabb érték

A közleményben idézett Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint ez a valaha mért legalacsonyabb érték, és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató. A három index egymáshoz viszonyított időbeli alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság elválása, a vonatkozó indexértékek vonalának ollóként nyílása az aktuális negyedévben.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több mint fele, 51 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére, korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen.

Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része – tízből kilencen – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.

Csökkenésre számítanak

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada, 66 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

A közlemény szerint a hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, korábban 23 százaléknyian vélekedtek így.

A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, miközben a lakosság mintegy fele, 54 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. Lakás eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi körülményeket – közölte a GfK Hungária.