Az alapkamat nem változott, de mi lesz a GDP-prognózissal? + Videó

A többség az alapkamat tartására voksolt a monetáris tanács keddi ülésén – mondta Simor András. Szerinte nem állítható magabiztosan, hogy az inflációs cél teljesíthető jövőre.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének közlése szerint a kamattartás mellett emelésre és csökkentésre vonatkozó javaslat is volt a monetáris tanács keddi ülésén. A monetáris tanács három javaslatról tárgyalt, a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására vonatkozó mellett szerepelt 25 bázispontos csökkentésre és 25 bázispontos emelésre vonatkozó indítvány is – közölte Simor András a monetáris tanács kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón. Hozzátette: a többség a kamat tartására voksolt.

Simor András szerint számottevően magasabb lesz az infláció jövőre, mint azt az MNB a Széll Kálmán-terv 2.0 előtt prognosztizált. „Így nem állíthatjuk magabiztosan, hogy az inflációs cél teljesíthető jövőre” – mondta a jegybankelnök. Az MTI kérdésére azt mondta: az idei és a jövő évi GDP-prognózist is várhatóan rontja az MNB. – A Széll Kálmán-terv 2.0 költségvetési kiigazítása visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat – mondta Simor. Közölte: a tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.

Minél alacsonyabb a kulcs, annál kisebb a torzító hatás

Az MNB-elnök szerint a tranzakciós adó torzító hatású ugyan, de ezt az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti, ezért az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be. Elmondta: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát, és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával. Készpénzhasználatra ösztönöz és a feketegazdaságot erősítheti – tette hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor: minél alacsonyabb a kulcs, és minél szélesebb az adó alapja, annál kisebb a torzító hatás, a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő 1 ezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.

Az inflációs nyomás miatt akkor sem várható gyors kamatcsökkentés a magyar jegybank részéről, ha a közeljövőben haladást sikerül elérni az IMF/EU-program ügyében – vélekedtek a 7,00 százalékos MNB-alapkamatot változatlanul hagyó keddi monetáris tanácsi ülés után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőház, a 4cast szakértői kommentárjában kiemelték: a monetáris tanács keddi közleményéből ezúttal hiányzott az a korábbi előrejelzés, amely szerint az inflációt 2013-ban már sikerül kordában tartani, szerepelt viszont az prognózis, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 konvergenciacsomag intézkedései – bár visszafogják a fogyasztási dinamikát – jövőre feljebb hajtják az inflációt.

A 4cast elemzőinek értelmezése szerint ez arra utal, hogy az inflációs cél teljesítésének időpontja még távolabbra, potenciálisan 2014-re is kitolódhat. A ház szakértői összességében azt a következtetést vonták le, hogy az inflációs kockázatok növekszenek, és ez valószínűleg megakadályozza a gyors jegybanki kamatcsökkentést abban az esetben is, ha – amint Orbán Viktor miniszterelnök utalt rá – a következő napokban vagy hetekben áttörés történik az IMF/EU-tárgyalások ügyében.

A 4cast elemzői közölték: továbbra is az az előrejelzésük érvényes, amely szerint „hosszabb ideig” a jelenlegi szinten marad – és az idén már nem változik – az MNB-alapkamat.