Biztos a finanszírozás, csak drága

Elemzők szerint az ÁKK heti aukciói „rendben elmentek, ami önmagában jó hír”. Az euró szenvedett a héten, és ez a forintra is hatással volt.

Hullámzott a héten a forint árfolyama a jelentősebb devizákkal szemben, de péntekre visszatért a múlt hét végi szintekre. Hétfőn és kedden erős kilengéseket produkált a hazai fizetőeszköz. Szerdán annak ellenére stabilizálódott az árfolyam, hogy Brüsszelben nem született döntés a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban. A hét végéhez közeledve pedig gyengülésnek indult a forint – főként a negatív külpiaci híreknek köszönhetően.

Odor Tamás az MNO kérdésére elmondta: a forintot leginkább a különböző elemzőházak közleményei, valamint az Európai Központi Bank kamatdöntése mozgatta a héten. A GlobalFX vezető elemzője kiemelte, hogy a piac teszteli a svájci jegybank 1,2-es intervenciós határát az euró/svájci frank árfolyamon. Az euró a dollárhoz képest is jelentősen gyengült: a hét eleji 1,335 körüli szintekről péntekre 1,308-re gyengült az euró.

Vegyes külpiaci hírek jellemezték a hetet

Spanyolország 2,6 milliárd euróért adott el 2015-ben, 2016-ban és 2020-ban lejáró kötvényeket szerdán. A hároméves kötvény átlagos hozama a márciusi aukción kialakult 2,44 százalékról 2,89 százalékra nőtt. A 2016-ban lejáró kötvény hozama 3,37 százalékról 4,32 százalékra emelkedett, a 2020-ban kifutó adósságpapíré 5,34 százalék lett. (MTI)

Spanyolország csak jelentős hozamnövekedés mellett tudott államkötvényeket kibocsátani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MNO-nak elmondta, hogy a spanyol problémát tetézi az is, hogy korábban már bejelentették, hogy az ibériai állam nem fogja tudni tartani az idei hiánycélját, továbbá az államadósság is jelentős mértékben nőhet 2012-ben.

A spanyol államadósság a GDP-hez mérten jelentősen kisebb, mint Görögországé, de természetesen semmiképpen „nem tesz jót, ha nőnek a hozamok”, de Odor szerint egyelőre még kontrollálható a helyzet. A hozamnövekedés mögötti okok között a vezető elemző szerint az is megtalálható, hogy az EKB már nem vásárol államkötvényeket.

Luís de Guindos gazdasági miniszter a pénteken megerősítette, hogy Spanyolország továbbra sem kíván uniós mentőcsomaghoz folyamodni.

Az ibériai híreket enyhítette az, hogy az Egyesült Államokból egész héten pozitív adatok érkeztek. Azonban a legfontosabb ezek közül a péntek délután bejelentett munkaerő-piaci adat volt, mely nagyságrendekkel múlta alul a várakozásokat. Csupán 120 ezerrel nőtt a (mezőgazdasági ágazaton kívül) foglalkoztatottak száma márciusban – szemben az elemzők által várt 203 ezer fős bővülés helyett. Azért is irányadó adat ez, mert az USA GDP-je fogyasztásalapú – a bruttó hazai termék kétharmadát teszi ki a fogyasztás.

Az EKB nem változtatott irányadó kamatlábán, s meghagyta azt 1 százalékon. Mario Draghi, az EKB elnöke elvetette a lazítási javaslatokat, s a döntés után elmondta, megvárják a korábbi intézkedések hatásait. Suppan szerint nem várható a közeljövőben további lazítás a kamatlábon. A pénzügyi védőeszköz – „tűzfal” – kapacitásának 700 milliárd euróra való emelésével kapcsolatban Odor elmondta, hogy „a kalkulálható kockázatokat bőven fedi ez az összeg”.

Drága aukciókon van túl az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ heti aukcióival kapcsolatban Suppan kiemelte, hogy „rendben elmentek az aukciók, ami önmagában jó hír”. Az elemző szerint az mindenképpen pozitív, hogy az ÁKK többet bocsájt ki, mint amennyire szükség lenne. „A nagyobb gond az, hogy ezek az aukciók egyre drágábbak” – tette hozzá Suppan.

Amíg a piacról lehet finanszírozni a magyar államadósságot, addig Odor szerint nem lenne érdemes hozzányúlni a leendő IMF-hitelkerethez. „Önmagában nincsen gond az ÁKK állampapír-kibocsátásával, de persze eladósodni sem jó dolog” – mondta Odor, majd kiemelte, hogy sosem volt ilyen mennyiségű államadósság a külföldiek kezében.