Egy cipőben járunk a csehekkel és a románokkal

Hasonló problémákkal küzd Magyarország, Románia és Csehország a munkajogi reformok tekintetében – állapították meg a témában szerdán Brüsszelben rendezett konferencián.

A tanácskozáson, amelynek egyik szervezője Őry Csaba (Fidesz) volt, részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy az új magyar jogszabályban olyan elemek is találhatók, amelyeket néhány év múlva más európai uniós tagállamok is szívesen használnak.

A munka világát érintő legfontosabb alaptörvényről van szó – szögezte le, és meggyőződését fejezte ki, hogy a következő évek bebizonyítják: a parlamentnek jó jogszabályt sikerült elfogadnia. Hozzátette: a magyar szabályozás olyan változásokat is tartalmaz, amelyek egyetlen EU-tagállamban sincsenek jelen. Előadásában a magyar államtitkár hangoztatta, a kormány számára a foglalkoztatás bővítése kardinális kérdés, mert e nélkül számos más aktuális probléma sem oldható meg.

Czomba Sándor kifejtette, az új jogszabály gyakorlatilag keretszabályozás, amely a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, véleményét figyelembe véve elsősorban a felekre bízza az adott területen azokat a szabályozási rendszereket, amelyek a foglalkoztatás bővítését segíthetik.

A reformok részletes brüsszeli ismertetésében részt vett Berke Gyula munkajogi szakértő, a Pécsi Tudományegyetem professzora is.

Méltatás és kritika

Őry Csaba az elhangzottakat összefoglalva a reform-erőfeszítések méltatása mellett azt is jelezte: a megszületett megoldások egyes elemeit mindhárom országban viták övezik, de a kormányok késznek mutatkoztak arra is, hogy az indokolt kifogások esetében módosítsák az elképzeléseket.

Úgy vélte, a reformokat gyakorlati problémák indokolták, mint a demográfiai helyzet miatti nehézségek, gazdasági kihívások, a munkaerőpiac feszültségei, új foglalkoztatási formák megjelenése.

A három országban egyformán jelentős problémának nevezte Őry Csaba a feketemunka magas arányát. Az új szabályozások arra törekszenek, hogy a legális munka irányában ösztönözzék a munkavállalókat. A reformerőfeszítések méltatása mellett azt is jelezte: a megszületett megoldások egyes elemeit mindhárom országban viták övezik, de a kormányok késznek mutatkoztak arra is, hogy az indokolt kifogások esetében módosítsák az elképzeléseket.

Régóta fennálló problémákra próbálnak válaszokat találni

A konferencia résztvevői között volt Göncz Kinga (MSZP) is. Az új magyar szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy olyan, régóta fennálló problémákra is próbál válaszokat találni, mint az alacsony foglalkoztatás, a rugalmasság javítása. Elmondta, nehezíti a helyzetet a nemzetközi gazdasági válság, amely további problémákkal tetézi a meglévőket.

A képviselő szerint ugyanakkor az utóbbi idők szabályozásai több terülten inkább rontottak a helyzeten, mint javítottak. Kifejtette: Európán belül jelenleg Magyarországon a legrövidebb a munkanélküli-ellátás, ami miatt a regisztrált munkanélkülieknek gyakorlatilag a fele ellátás nélkül marad. A közmunkaprogram szerinte fontos, de probléma, hogy nem tudja nyújtani a minimálbért sem, továbbá emiatt másfajta aktív munkaerő-piaci megoldásokra „nem marad erő és forrás”. A szakszervezetek jogosítványai is gyengültek – hangsúlyozta –, az érdekegyeztető tanácsot pedig egy konzultatív felhatalmazással rendelkező testület váltotta fel.

Gurmai Zita (MSZP) megemlítette, hogy az egymillió munkahely teremtésére vonatkozó kormányígéret ellenére az elmúlt évben csökkent a munkaerőpiacon lévők száma. Méltatta azt a kormánycélt, hogy a nők munkaerő-paci visszajutását segítsék, ugyanakkor kifogásolta, hogy az alkotmányból kimaradt az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A nők és férfiak bére közti különbség továbbra is jelentős – emelte ki. Arról érdeklődött, hogy a fiatal nők számára milyen kitörési lehetőséget lát a kormány.