Egy cseh állampolgár súlyban mérve 2010-ben 2,1 százalékkal kevesebb élelmet fogyasztott el, mint 2009-ben. Csökkent a kenyér és a tej fogyasztása, emelkedett a tésztaféléké és a sajtoké, illetve más tejtermékeké. Drámai változások az egyes termékek fogyasztásában azonban nem következtek be. „A kenyérevés apadása, illetve a tésztafélék fogyasztásának növekedése már többéves tendencia folytatódása” – húzta alá Zdenek Kobes, a statisztikai hivatal elemzője.
Évek óta emelkedik a gyümölcsfogyasztás is, de a kimutatások szerint ez nagymértékben az adott év hazai gyümölcstermésének a függvénye. Nő a déligyümölcsök fogyasztása is. Ugyanakkor a hazai zöldségek termelése és evése folyamatosan csökken, amit az egyre növekvő behozatallal pótolnak. A húsfogyasztás 0,3 kilogrammal emelkedett, és 2010-ben évi 79,1 kilogrammot tett ki egy főre számolva. Ez az összes elfogyasztott élelmiszer nagyjából tíz százaléka. Ebből sertéshúsra 41,6 kilogramm esik, ami 0,7 kilóval több, mint 2009-ben. A baromfihús fogyasztása 0,3 kilogrammal 24,5 kilogrammra esett vissza. A baromfihús többségét Csehország külföldről hozza be, elsősorban Lengyelországból.
Burgonyából 67,3 kilót fogyasztottak fejenként a csehek, ami az összes élelem 8,8 százaléka. Az 1992–2010-es időszakban az évi átlagos burgonyafogyasztás 74,6 kilogramm volt. A krumpli többségét Németországból hozzák be. A cukorfogyasztás 0,7 kilogrammal 36 kilogrammra apadt, ez az élelmiszerek 4,7 százalékát teszi ki. Az utóbbi két évtized éves átlaga 38,6 kiló cukor fejenként.
A legtöbb élelmiszert a csehek Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Olaszországból hozták be. A cseh élelmiszertermékek iránt elsősorban Szlovákia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Ausztria érdeklődött.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
