EKB: az árfolyamgát rövid távon jó, hosszú távon kockázat

Az EKB szerint rövid és középtávon kedvező hatást fejthet ki az árfolyamgát, hosszabb távon viszont stabilitási kockázatot okozhat.

A témát boncolgatta a Hír TV Ingatlanpiac című műsora. Jó hatással lesz a gazdasági növekedésre az új árfolyamgát rendszere – mondta el a RájátszásbanVarga Mihály.

Az EKB a devizajelzáloghitel- és lakáshitel-megállapodásokról készíttetett, a szervezet honlapján szerdán megjelentetett jogi szakvéleményében egyebek között azt írta, hogy a parlamentben március 19-én elfogadott új árfolyamgát-konstrukció a piaci árfolyam alatti törlesztés lehetősége révén „gyengíti az ügyfelek kockázati tudatosságát a rögzítés időtartama alatt”, ami „potenciális kockázatot jelenthet a bankrendszer stabilitására a program lejáratakor, amikor az ügyfelek törlesztőrészletei megemelkednek a külön számlán felhalmozódott tartozás törlesztése céljából”.

Az EKB április 5-ei keltezésű véleményében rögzíti, az árfolyamgátrendszer „a magyar kormánynak a nehéz helyzetbe került devizahitelesek számára könnyítést, és ezáltal a magyar gazdaságra nehezedő terhek mérséklését célzó” erőfeszítése. A szervezet egyúttal kifejti azt a korábban is ismertetett nézetét, hogy a szabályozás hátrányos következményekkel járhat a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásaira.

Kifogások

Az EKB kifogásolja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem megfelelően választott időpontot a tervezett szabályozásról az EKB-val kötelezően folytatandó konzultációhoz. Véleményében ismerteti: a tárca „2012. március 12-én – egy 2012. február 28-ai keltezésű levélben – nyújtotta be” az EKB-hoz a vonatkozó törvényjavaslatot, „anélkül hogy sürgős eljárást kért volna vagy kifejezett határidőt határozott volna meg az EKB véleményének benyújtására”. A parlament március 19-én szavazta meg a javaslatot, de nem az eredeti – az EKB-hoz öt nappal korábban benyújtott – változatot, hanem egy módosított verziót, és a minisztérium nem konzultált a módosításokról az intézettel.

Megjegyzik, hogy „a törvényjavaslat minden érdemi módosítását el kell küldeni az EKB számára annak érdekében, hogy az a legfrissebb szöveg alapján fogadhassa el véleményét”. Hozzáteszik: ennek fényében „a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni”. Az EKB elvárja, hogy a tárca „a jövőben tegyen eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének”.

Az árfolyamrögzítés új rendszere április elején lépett életbe, melybe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A lehetőség után már az első napon élénk volt az érdeklődés.

Az Országgyűlés március 19-én fogadta el az árfolyamrögzítés új szabályait. Az NGM szerint az érintettek 90 százalékán segít a törvény. A Magyar Bankszövetség úgy véli, az új rendszerbe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be.