A német munkaügyi hivatal (BA) adatai szerint összesen nagyjából 63 ezerrel nőtt a régióból származó munkavállalók száma. Mintegy kétharmaduk Lengyelországból érkezett, a Magyarországról származók aránya 13 százalék, vagyis megközelítőleg 8200 fő.
A legtöbben Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfália vagy Baden-Württemberg tartományban vállalnak munkát. Jellemzően munkaerő-kölcsönző cégeknél, az építőiparban vagy a feldolgozóiparban dolgoznak – idézte a BA adatait a német sajtó a hét végén.
2011. május 1-jén valamennyi munkavállalási korlátozás megszűnt, amelyet a berlini vezetés az EU bővítését követően is fenntartott a régió uniós tagságot szerzett országaival – a balti államokkal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Szlovéniával – szemben.
Szakértők arra számítottak, hogy jelentős bevándorlási hullámot indít a korlátozások megszűnése, ez azonban egyelőre elmaradt, a tényleges adatok meg sem közelítik az előrejelzéseket. A tekintélyes kölni német gazdaságkutató intézet (IW) például azt jósolta, hogy a nyitástól kezdve 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek, és a munkaügyi hivatal mellett működő kutatóintézet (IAB) is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított.
A roham elmaradásának fő okát elemzők abban látják, hogy az utóbbi évtizedben átalakultak a munkaerő-vándorlási trendek, a szélesebb értelemben vett kelet-európai térségben már nem Németország és Ausztria a két legkedveltebb célország, hanem Nagy-Britannia és Írország. A fordulatot elsősorban az okozhatta, hogy az utóbbi országokban rugalmasabb a munkaerőpiac, hamarabb feloldották a korlátozásokat, és a kibocsátó államokban az angol nyelv elterjedtebb, mint a német.
