Ez volt a fő gondolata az Új munkahelyek Magyarországon címmel a Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen rendezett keddi pódiumbeszélgetésnek.
Uwe Koch a beszélgetésen kiemelte: a német cégek azért jönnek Magyarországra, mert az ország rendelkezik versenyképes és egyben innovatív termékeket előállítani tudó szakképzett munkaerővel.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérésére hivatkozva elmondta: a Magyarországon működő német cégek 71 százaléka ismét befektetne az országban, ha most kellene döntenie, tavaly pedig 83 százalék volt ez az arány.
Uwe Koch kiemelte, hogy a Magyarországon működő német vállalatok számára elsősorban a politika kiszámíthatatlansága, valamint a gyors törvényhozás miatt a jogbiztonság hiánya jelent problémát, de a szakképzettség mellett kulcskérdés az is, hogy növekedésorientált-e a gazdaságpolitika.
Ugyanakkor szólt arról is, hogy egy-egy befektetési döntés nem feltétlenül objektív mérlegeléssel születik, hanem abban nagy szerepet játszanak a személyes kapcsolatok, valamint az, hogy – különösen az egykori Kelet-Németországban élők – máig mély szimpátiával vannak a magyar nép iránt az országnak a berlini fal ledöntésében játszott szerepe miatt.
A gazdasági referens a tíz év alatt egymillió új munkahely kapcsán kifejtette, hogy azt rendkívül nehéz megvalósítani, de az első lépéseket a kormány már megtette.
Uwe Koch elmondta: bizakodó annak kapcsán, hogy a magyar munkaerő-piacon növekszik majd a foglalkoztatottak száma. Hozzáfűzte, hogy a következő tíz évben a német befektetők 100 000 munkahelyet, vagyis a tervezett egymillió álláshely 10 százalékát teremthetik meg.
A magyar iskolarendszerre nagy feladatok várnak
A pódiumbeszélgetésen részt vevő Oláh Antal, a vasúti fékrendszereket gyártó Knorr-Bremse Hungária Kft. ügyvezetője ugyancsak kiemelte, hogy aki „idejön Nyugatról befektetni, az képzett, motivált munkaerőt vár el, és még talál is„. Hozzáfűzte, hogy az egyre fogyó ilyen képzett munkaerőt újra ki kell termelni, ebben pedig a magyar iskolarendszerre nagy feladatok várnak.
Oláh Antal hangsúlyozta, hogy sokkal több munkahelyet kell teremteni Magyarországon mint eddig, és célszerű lenne a külföldről beszerzett termékeket is Magyarországon előállítani.
Kiemelte, a Knorr-Bremse stratégiájának fontos része, hogy tanulókat fogadjanak gyakorlatra, és aki beválik, azt tovább foglalkoztassák, ugyanakkor hozzátette, ezen a téren tovább kell javítani az egyetemek, a cégek és az állam együttműködését. Kifejtette: örömmel fogadnák, ha a gyáron belül képezhetnének ki ipari tanulókat.
Oláh Antal az MTI kérdésére elmondta, hogy idei árbevételüket 170-175 millió euróra tervezik, ez enyhe visszaesést jelent, amelynek oka az ázsiai piacok mérsékelt teljesítménye.
A működő tőke beáramlásának (FDI) lassulása a hazánkra zúduló IMF-kritikák egyik sarokpontja volt az utóbbi hónapokban. Ennek ellenkezőjéről tanúskodik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) megrendelésére a PricewaterhouseCoopers (PwC) által elkészített majd 50 oldalas színes kiadvány (Investing Guide Hungary 2012). A felmérések alapján megállapítható, hogy a Magyarországra irányuló befektetői érdeklődés 24 százalékkal élénkült az utóbbi időszakban. Ezt bizonyítja a Rehau autóipari cég 60 millió eurós győri beruházása is, amelyről a napokban írtak alá megállapodást.
Matolcsy György a múlt héten képviselői kérdésre válaszolva ismertette: a tárgyalás alatt álló befektetési projektek következő 5-7 évben várható beruházási összértéke 6,5 milliárd euró körül van; a közvetlenül létrehozandó munkahelyek száma megközelíti a 25 ezret, a közvetett pedig a 65 ezret.
Mint arról beszámoltunk, márciusban Münchenben közös munkacsoport létrehozásáról állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök és a Siemens felső vezetése a magyar szakképzési rendszer további fejlesztése érdekében. Itt tájékoztatták arról is, hogy jól halad az Audi új győri gyárának építése. Az Audi új győri gyárának alapkövét tavaly nyáron tették le.
